Akár két hét diákmunkával is meg lehet keresni egy fesztiválbérletet

Az iskolákban ki-, a fesztiválokon becsengettek

A nyárral együtt hamarosan kitör a fesztiválszezon is, számtalan lehetőség közül választhatnak a bulizni vágyók: június 25-én indítja a sort a Fishing On Orfű, július 8-án startol a VeszprémFest, másnap indul a Bánkitó Fesztivál és az EFOTT, majd július 16–20. között Debrecen ad otthont a Campus Fesztiválnak. Augusztusban jön a Sziget Fesztivál (6–11.), a Strand Fesztivál Zamárdiban (20–23.), végül a Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) zárja a sort augusztus 27. és 30. között – csak hogy a nagyobbak közül említsünk párat.

A magyar fiatalok továbbra is szép számban vesznek részt ezeken a nyári fesztiválokon, ám a belépők, az italfogyasztás és a szállás költségei jelentősen megterhelik a fesztiválozók pénztárcáját. Nem véletlen, hogy sokan kifejezetten a fesztiválszezonra gyűjtenek diákmunkával, még ha ehhez részben a szülők támogatására is szükségük van.

Ahogy az elsőfesztiválozókat, úgy az „elsődiákdolgozókat” is többszörös impulzus éri: amellett, hogy megismerkednek a munka világával, a pénzügyek terén is fel kell térképezniük a lehetőségeket.

„A legtöbben ekkor nyitják meg életük első bankszámláját, kapják meg első fizetésüket, ismerkednek meg a bruttó-nettó jövedelem fogalmával és ilyenkor tudatosodik bennük, hogy mennyit kereshetnek egy-egy munkakörben”

– hangsúlyozza Göbl Róbert, a Mind-Diák vezetője. Majd kifejti: a diákmunka órabére továbbra sem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbérnél, ami 2025-ben bruttó 1672 forint óránként, míg a garantált bérminimum bruttó 2005 forint óránként, amit azok kaphatnak, akik középfokú végzettséget (azaz érettségit) vagy szakképzettséget igénylő munkakörben helyezkednek el. Ezt az összeget a 25 év alattiak nettó jövedelemként kapják kézhez az szja-mentességnek köszönhetően.

Már két hét diákmunkával is összejöhet egy Sziget bérlet

Az átlag diákmunka-órabérek bruttó 1800-2500 forint között mozognak a 2025-ös nyári szezonban, de ennek többszörösét is megkereshetik a diákok, ha például jogosítvánnyal, speciális szaktudással vagy nyelvtudással rendelkeznek. Hasonló a helyzet a gyakornoki pozíciók béreinél, amelyek a legkiemelkedőbbek a Mind-Diák adatai szerint: a 25 év alatti diákoknál ez bruttó (ami az ő esetükben az szja-mentesség miatt nettó) 2005 és 2700 Ft/óra közötti sávban mozog. A mérnöki, pénzügyi állásoknál jellemző a magasabb, 2200-3000 Ft-os órabér, az IT-s munkák terén pedig nem ritka a 3000-4000 Ft-os vagy afeletti órabér sem. Ezzel ellentétben a kereskedelmi, egyszerű betanított vagy adminisztratív munkáknál átlagban 1700-2100 Ft körüli órabérekre lehet számítani.

„Ma már nem olyan nehéz diákként megkeresni például egy 3 napos hétvégi belépő árát az EFOTT-ra, ami közel 37 ezer forint. Ha például a 25 év alatti fiatal a nyári szünetben csupán két hetet dolgozik napi 8, azaz heti 40 órában, 1900 Ft-os órabérrel számolva nettó 152 ezer forintot kereshet, amiből akár a Sziget Fesztiválon is több napig bulizhat”

– említi példaként Göbl Róbert.

Majd hozzáteszi: egy diákmunka során, éles helyzetben a fiatal könnyen felismerheti az erősségeit és a fejlesztendő készségeit, ami ad egy igazodási pontot a karriertervezésben is. A szakértő szerint az első lépés az ehhez vezető úton a tájékozódás: mik a lehetőségek? Hogyan állítsunk össze egy vonzó önéletrajzot? Göbl Róbert szerint nem árt közvetlenül az iskolaszövetkezetnél tájékozódni a témában, ahol önéletrajz-tanácsadással is támogatják a fiatalokat. Emellett, fontos tudni, hogy ha a diák külföldön folytatja a tanulmányait, a szünidőben hazatérve továbbra is vállalhat diákmunkát Magyarországon, ha honosított nappali tagozatos diákigazolvánnyal rendelkezik.

„Azzal számolni kell, hogy csak a nappali tagozatos diákok (aktív vagy passzív félévesek) vállalhatnak – a főállásúnál lényegesen kedvezőbb adózású – diákmunkát vagy gyakornoki munkát. Az esti vagy levelező tagozatos hallgatók tehát nem dolgozhatnak diákként, csak főállású státuszban”

– hívja fel a figyelmet a HR szakértő.

A 18 év alattiaknak a szüleik munkahelyén is biztosíthatnak nyári diákmunkát

Iskolai szünetekben a 15. életévét betöltött diák is dolgozhat, aki pedig már betöltötte a 16. életévét és nappali tagozaton tanul, tanév közben is bármikor vállalhat diákmunkát, de 18 évnél fiatalabb korú gyermekek munkavégzése esetén szükség van a szülő hozzájárulására. Göbl Róbert szerint kifejezetten hasznos, ha egy tinédzser 15-16 éves korától kezdve, fokozatosan kapcsolódik be a munka világába: először csak nyáron egy-egy hónapot, később pedig akár évközben is egy-egy délutánt, ahogy a tanulmányai engedik. A Mind-Diák vezetője kiemelte: a 18 év alattiaknak szóló diákmunkákból ugyan kevesebb van, és nyáron ezeket különösen gyorsan betöltik, de azzal még sokan nincsenek tisztában, hogy maguk a szülők is megteremthetik erre a lehetőséget.

Ha egy munkáltató nyitott arra, hogy a nyári szünetben a saját dolgozói gyermekeinek is diákmunka-lehetőséget adjon, az több szempontból is előnyös lehet. Ilyenkor jellemzően a szabadságolások miatt megüresedő helyeket, illetve a kisebb adminisztratív vagy egyszerűbb, betanítható feladatokat bízzák a fiatalokra – például iratrendezés, adatrögzítés vagy egyéb irodai kisegítő feladatok formájában. Ez nemcsak gyors segítség a csapatnak, de egyben belépő is lehet a munka világába a diákok számára. „Ha a szülő munkaadója szerződést köt a diákszövetkezettel, megkaphatja azokat a kedvezményeket, melyeket kizárólag a diákszövetkezeten keresztül foglalkoztatott diákok után járnak: nem kell sem fizetett szabadságot, sem munkaszüneti napokat, sem betegszabadságot fizetni, csak a ledolgozott órákat, és teljes szocho-mentességet élvezhet. Ezzel tehát jól járhat a foglalkoztató is, hiszen jelentősen kedvezőbb keretek között alkalmazhatja a fiatalokat, miközben támogathatja a szabadságolások miatt leterhelt csapatait” – zárja végül gondolatait Göbl Róbert.