Akár 150-200 ezer munkavállaló is hiányozhat a hazai piacról

7 év alatt 134 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Budapesten – ugyanakkor a szakemberhiány a fővárosban is komoly probléma.

Az egyre növekvő hazai munkaerőhiány már nemzetgazdasági problémákat okoz. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a hazai szakképzési rendszer megújításában látja az egyik legkomolyabb lehetőséget a kihívás hosszútávú kezelésére. A szervezet egy országos, minden megyére kiterjedő eseménysorozatot rendez idén ősszel, hogy meghallgassa és összegezze a jelenlegi szakképzési rendszer problémáit és az érintettek (munkaadók, munkavállalók, önkormányzati képviselők, a szakképzéssel foglalkozó intézmények vezetői) bevonásával közös megoldásokat találjon. A mostani alkalommal a fővárosban városában került sor a többoldalú egyeztetésre.

A minőségi szakképzés és a munkaerőpiaci helyzet javítása elengedhetetlen a gazdaság versenyképességének növeléséhez, a bérek felzárkóztatásához. Ennek egyik feltétele az érdekeltekkel folytatott párbeszéd és az eredményes együttműködés. Ennek elősegítése érdekében az eseménysorozat részeként Budapesten is tartottak egy eseményt, melyet Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke nyitott meg, és tájékoztatta a jelenlévőket az ország legnagyobb munkaadói szervezetének tevékenységéről. Ezt követően Dr. Bagdy Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese arról számolt be, hogy a fővárosban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017 első fél évében a 15-64 éves korosztályban az előző év azonos időszakához képest 12 ezerrel, 2010-hez képest pedig 134 ezerrel nőtt a foglalkoztatás. Budapesten a munkanélküliségi és a foglalkoztatási helyzet az országos átlagnál is lényegesen jobb. Elmondta továbbá, hogy Budapest munkanélküliségi rátája az Európai Unió 275 metropolisa között a 13. legjobb volt 2016-ban.

A vállalkozói oldalról kiemelték, hogy a szakgimnáziumban végzett fiatalok sokkal motiválhatóbbak a munka világában. A cégek a munkaerőhiányos helyzetben jelenleg többféle eszközökkel próbálják magukhoz „csábítani” a munkavállalókat: ezek között első helyen említhető a béremelés (ami önmagában kevés, és nem mindig hoz eredményt), szállás és utazás biztosítása, atipikus munkavállalási lehetőségek (távmunka, részmunkaidő), összetartó közösség kialakítása, és extra szolgáltatások (képzési programok saját képző központjukban). Sokszor azonban még ezek a lehetőségek sem elegendőek ahhoz, hogy megfelelő szaktudású és létszámú munkavállalót találjanak a cégek. Az oktatási intézmények részéről elmondták, hogy a szakoktatók továbbképzése nem megoldott: sokféle módszertant ismerhetnek meg a tanárok, de a szakmunkásképzésben arra nincs iránymutatás, hogy hogyan újítsák meg az órai anyagot. Ezért is mutatkozik nagy igény a tanári oldalról (is) az 1 hónapos vállalati munkára a tapasztalatszerzés miatt. Az oktatási intézmények képviselői elmondták továbbá, hogy nem lehet az iskoláktól elvári a pályaorientáció felelősségét, ebben az esetben is közösen kellene a szülőket megszólítani. Az a tapasztalat iskolai oldalról, hogy a vállalkozásokban sok esetben nincs meg a hajlandóság arra, hogy betanítsák a munkavállalót, kész szakembert akarnak alkalmazni. Az esemény során Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke bemutatta a munkaerőhiány kezelésének lehetséges eszközeit.

Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke a Budapesten rendezett eseményen elmondta: „A szakképzett munkaerő hiánya egyre nagyobb gondot jelet a magyar gazdaság minden ágazata számára. Az MGYOSZ becslései, illetve a hazai vállalatvezetők visszajelzései alapján jelenleg mintegy 150-200 ezer új munkaerő hiányzik a piacról. A fiatal generációk mobilitási hajlandósága jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban, gyorsul a munkavállalási célú elvándorlás, különös tekintettel a szakképzett és egyetemi végzettséggel rendelkező munkavállalók esetén. Ugyanakkor a gazdaság bővülésével egyre nő a munkaerőszükséglet hazánkban.”

A szakképzés helyzetének és megítélésének javítása az egész országra kiterjedő kérdés, de budapesti szinten is jól láthatóak a problémák. A fővárosban például az elmúlt 6 év alatt 40%-kal esett a szakközépiskolai tanulók száma: míg 2011-ben közel 15000 diák vett részt szakképzésben, ez a szám jelenleg 9000 körüli csupán. A munkaerőhiány ezzel párhuzamosan ijesztő mértékben nőtt Budapesten: az azonos időszakban a kezdeti, 4000 körüli betöltetlen álláshely száma, idén nyárra már majdnem elérte a 24500-at a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint.
A munkaerőpiaci helyzet javítása érdekében, a szakképzési rendszerre is vonatkozóan az MGYOSZ egy komplex javaslatcsomagot dolgozott ki, melynek néhány fontosabb eleme a következő:
• A bérszínvonal, a reálbérek differenciált emelése szükséges – jogszabályi beavatkozás helyett tárgyalásos úton, piaci alapú munkáltatói döntésekkel.
• Csökkenteni kell az adóéket és a munkáltatói terheket, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre.
• Mérsékelni kell a munkavállalási célú elvándorlást, melynek alapfeltétele a tisztességes megélhetést nyújtó munkahelyek, magas színvonalú képzések és szakképzés biztosítása a fiatal generációk számára.
• Élénkíteni kell a belföldi regionális mobilitást.
• A vállalati szféra által meghatározott kimeneti paraméterekkel működő át- és továbbképzésekre kell helyezni a hangsúlyt az aktív munka-erőpiaci eszközök között.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége – annak érdekében, hogy teljes képet kapjon a hazai szakoktatásban felmerülő problémákról – párbeszédet kezdeményezett a szakképzésben résztvevő fiatalokkal. A szövetség Magyarósi Csaba, youtube vlogger közreműködésével felhívást tett közzé a Youtube-on és az MGYOSZ Facebook oldalán, melyben a szakképzésben résztvevő diákokat arra kérik, osszák meg tapasztalataikat a Szövetséggel.