Ahány piac, annyi szokás
Hazánkból gyümölcs- és zöldségtermelők, valamint borászok mellett főleg hűtő-, édes- és tejipari cégek szoktak kiállítani nagy nemzetközi élelmiszervásárokon, ahol exportkapcsolataikat ápolják vagy bővítik. Például ásványvíz, háztartási papíráru, húskészítmény alkoholmentes szomjoltó ital és cereália is található az exportáló vállalatok huszonnégy fontos terméket tartalmazó listáján, melyet a Nielsen állított össze. Számít ebből a szempontból mások mellett többféle szósz, állateledel, sajt, csokoládé és energiaital is.
Hasznos lehet az exportáló vagy külföldi piacra készülő magyar vállalatok vezetői számára, hogy megismerjék a célországot: Hogyan működik ott az élelmiszer-kiskereskedelem? Mi jellemzi a vásárlási és a fogyasztási szokásokat?
Ezekre és más lényeges kérdésekre kínál válaszokat a Nielsen több mint száz országra kiterjedő hálózata. Aki tájékozódik a bolti eladás lehetőségeiről, jobban tud dönteni arról, hogy merre orientálódjék. Potenciális vevőivel pedig hatékonyabban tud tárgyalni.
Például ki hitte volna, hogy Németországban, ahol nagy a vásárlóerő és erős a fogyasztói bizalom, a vásárlók a leginkább ártudatosak közé tartoznak Európában? Minden általuk rendszeresen vásárolt termék árát ismeri a törökök 24, a németek 22, a spanyolok 21, a britek 20 százaléka. Nálunk ez az arány csak 14 százalék. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen Shopper Trends felmérése a vásárlási szokásokról.
Külföldi boltok polcaira viszonylag sok magyar termék jut el. Bevezetésük sikere nagymértékben függ attól is, hogy az adott ország fogyasztói mennyire fogékonyak az újdonságokra.
Oroszország élelmiszer-kiskereskedelmének kínálatában naponta húsz új cikkelem jelenik meg. Így egy évben 365-ször 20, tehát 7300. Az orosz fogyasztók 38 százaléka rendszeresen észreveszi az új termékeket. A globális átlag csak 29 százalék.
„Szeretem az új dolgokat, és mindig figyelem az új márkákat és árucikkeket.” Ezzel az állítással az olasz fogyasztók 42, a britek 34, az írek 32 és a törökök 31 százaléka ért egyet. Másik véglet: a magyar, lengyel és portugál megkérdezetteknek csak 14-14 százaléka ért egyet, azaz nyitott és fogékony innovációkra.
Különösen az exportban érdekelt cégek figyelmébe ajánlja a Nielsen, hogy növekszik a kereskedelmi márkás termékek fogyasztása Nyugat-Európában. Európán kívül fontos trend, hogy sok országban egyre bővül a középosztály, és ezáltal növekszik a kereslet a márkás termékek iránt.
Bár a külföld sok értékesítési lehetőséget kínál, nem egyforma utak vezetnek a sikerhez. Érdemes gondolni a kulturális különbségekre, az eltérő fogyasztási szokásokra, valamint a differenciákra az élelmiszer-kiskereskedelem szerkezetében.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
KSH: szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,7 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal csökkent
Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól…
Tovább olvasom >Gyengén indult az ősz a kiskereskedelemben
Az előző havi, augusztusi adatokhoz viszonyítva nem indult jól az…
Tovább olvasom >Mesterséges intelligenciával szűri ki az Amazon a hibás termékeket szállítás előtt
Az Amazon „Project P. I.” modellje (a P. I. a private investigator, azaz…
Tovább olvasom >