Agrobank és kárenyhítési alap segíthet az elöntött gazdákon

Az agrárium lehet a legnagyobb károsultja az idei árvíznek – nyilatkozta a Duna Televízió reggeli műsorának Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke.

Az agrárpolitikus szerint a szektor biztosítási és finanszírozási rendszere is átalakításra szorulna. Hamarosan jöhet az állami hátterű agrobank, addig is módosítják a kárenyhítési alapról szóló törvényt a gazdák érdekében.
Az agrár-kárenyhítési törvényt úgy módosítaná a kormánytöbbség, hogy  a június 30-i határidő helyett idén szeptember 30-ig fizethessék be a gazdálkodók a hektár alapú önrészüket az alapba. A módosítás oka és értelme az, hogy több területről nem fizették be még az esedékes összeget, így ezek a mezőgazdászok elveszítenék jogosultságukat a kárenyhítésre. Ha azonban módosul a szabályozás, némi levegőhöz juthatnak az amúgy is nagy kárt szenvedett gazdálkodók.
A mezőgazdaságot óriási károk érték, vélhetően ez lesz a legtöbb kárt elszenvedett terület – a minimális kárérték százmilliárd forint – szögezte le Font. Az idei árvíz is rávilágított arra, hogy szükség lenne a biztosítási rendszer reformjára, vagy legalábbis új elemekkel való kiegészítésre. A bizottsági elnök elmondta: áttekintették az uniós mezőgazdasági biztosítási rendszereket. Ezekhez képest a két éve életre hívott hazai kárenyhítési alap "eléggé nyögvenyelősen" működik csak.  A nyugati, jól működő példák közül az önkéntes nonprofit biztosítók rendszerét említett Font. Másutt az állam egy jelentős pénzügyi alapot hozott létre – ebben a gazdák befizetései nyomán jelentős tőke halmozódott fel.
Itthon az állam ugyan létrehozta a hasonló rendszert, de nem tett mellé tőkealapot, a katasztrófa pedig rögtön bekövetkezett – érvelt Font Sándor, aki szerint ezért nem volt annyi pénz a kasszában, hogy abból tényleges ellentételezést lehetett volna nyújtani a kárt szenvedetteknek. A piaci alapú biztosítások iránt Font szerint lényegében "nulla az érdeklődés" a mezőgazdálkodók tekintetében. A profit alapú biztosítás ugyanis olyan magas befizetéseket követel a mezőgazdaságtól, amit nem csak itthon, de az EU nyugati felében sem igazán tud teljesíteni a szektor.
A legnagyobb mezőgazdasággal rendelkező uniós országok közül több, például Franciaország, Németország, és Olaszország több tíz éve működtet saját, többségében állami tulajdonú agrobank rendszert, ezen keresztül finanszírozva a mezőgazdaságot.
Font Sándor úgy tudja: a magyar kormánynak is eltökélt szándéka létrehozni "egy állami gondoskodású agrobankot", amelyik a kétséges időszakokra is megoldást nyújt a gazdálkodóknak.