Agrárgazdaság: a keleti piacoknak jövedelemstabilizáló szerepük lehet

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számára a keleti piacokon való megjelenés jövedelem stabilizáló hatású lehet – vélekedett Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten egy szakmai konferencián.

Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) tartottak fórumot a magyar élelmiszergazdaság kelet felé való nyitásának lehetőségeiről.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy most a magyar agrárgazdaság kivitelének – amely tavaly 5,8 milliárd értékben vitt ki és 3,7 milliárd euróért hozott be Magyarországra mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkeket – 95 százaléka az Európai Unió országaiba irányul.

Ezen az arányon célszerű változtatni, hogy a több lábon állást megvalósítva növekedjen a szektor jövedelemstabilitása. Ehhez szükséges, hogy a magyar vállalkozások aktívabbakká váljanak a keleti – főként ázsiai – piacokon, aminek egyik fontos feltétele a helyi körülmények eddiginél jobb ismerete. Emellett szükséges még a magyar gazdaságdiplomácia aktív segítsége, közreműködése is – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Feldman Zsolt arról is beszélt, hogy Magyarország agrár- és élelmiszertermékeinek piacát ebben a régióban úgy növelheti leginkább, ha nemcsak egyszerűen árut kíván eladni, hanem technológiát, tudástranszfert is. Gazdaságdiplomáciai segítségre pedig azért van szükségük ezen a piacon a magyar vállalkozásoknak, mert ezekben az országokban – példaként Kínát és Indiát említette – hagyományosan jelentős súlya van az állami szerepvállalásnak a gazdaságban.

Kálmán Zoltán, a VM főosztályvezetője azt tette még hozzá, hogy a múlt évben realizált 2,1 milliárd eurós magyar agrárgazdasági exporttöbblet a keleti piacok felé való nyitással növelhető, ha a lehetőségeket jól használja ki az ország. Példakén hozta fel, hogy az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Világszervezetének, a FAO-nak három szervezete is Magyarországon működik, továbbá számos már régebben kialakított kapcsolatot is fel lehet használni a keleti régióban a magyar áruk piacra juttatásának megkönnyítésre.

Juhász Anikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a már meglévő piacokon – például Oroszországban, Ukrajnában – is szükséges nagyobb gazdasági aktivitás, hogy a meglévő pozíciók megtarthatók illetve javíthatók legyenek. (MTI)