Agrárakadémia: a versenyképesség növelésére és az agrár-környezetgazdálkodás elterjedésére van szükség

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében egyebek mellett a precíziós gazdálkodást sürgette, V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára pedig az agrár-környezetgazdálkodás szükségességére hívta fel a figyelmet az Agrárakadémia című konferenciasorozat második állomásán a Hermann Ottó Intézetben Budapesten.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a természeti környezet biológiai sokszínűségének megőrzéséhez agrár-környezetgazdálkodásra van szükség. Az államtitkár szerint az agrár-környezetgazdálkodás elterjedését az is segíti, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) célkitűzései között nagy hangsúlyt kapott a versenyképesség előmozdítása mellett a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás is. Magyarországon ezt a célt szolgálja egyebek mellett a Nemzeti Vidékstratégia (2012-2020), amely többek között a hazai tájak természeti értékeinek és erőforrásainak megőrzésére, valamint a sokszínű és életképes agrár termelésre helyezi a hangsúlyt. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a kormány kiemelt kulcsterületként kezeli a növényi és az állati génmegőrzést.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági kibocsátás 300-350 milliárd forinttal is nőhetne, ha az ágazat átállna a precíziós gazdálkodásra, azt ugyanis elengedhetetlennek nevezte a versenyképes mezőgazdasági termeléshez. A magyar mezőgazdaság alacsony versenyképességére példaként említette, hogy a támogatások aránya az ágazatban meghaladja a jövedelmezőséget. (A precíziós gazdálkodás olyan műszaki, informatikai, információs technológiai és termesztéstechnológiai alkalmazások összessége, amelyek hatékonyabbá teszik a szántóföldi növénytermesztést valamint a mezőgazdasági gépüzem szervezést).
A versenyképesség növeléséhez javítani kell a szakképzésen is véleménye szerint, és megemlítette a mezőgazdasági vízgazdálkodást is, amelynél a szakemberhiányra és a vízhasznosítással foglalkozó megfelelő szakképzés hiányára hívta fel a figyelmet. Kiemelte: az országban 100 ezer hektár területet tudnak öntözni, ez a terület a rendszerváltás időszakában még 350 ezer hektár volt. Az öntözésre fordított kiadásoknál sokkal jelentősebbnek nevezte azt a veszteséget, amely évről-évre sújtja az ágazatot például aszályos időszakokban. (MTI)