Aggódnak a magyar borászok

Szerző: Trademagazin Dátum: 2024. 08. 07. 12:06

A 2023-as év extrém hőhulláma komoly kihívások elé állította a magyar borászokat, ami miatt az ország bizonyos területein a szüretet már augusztus elején meg kellett kezdeni. A klímaváltozás hatásai egyre inkább érezhetők a hazai borvidékeken, különösen veszélyeztetve a fehérborok előállítását.

A szőlőt több hőség éri az érési időszakban

A Balatonlellén tevékenykedő Kerek László, aki már 35 éve foglalkozik szőlőtermesztéssel, arról számolt be, hogy soha nem tapasztalt ilyen korai szüretet. Az idei évben a szüretet legalább egy hónappal előbb kezdték meg, aminek oka az éghajlatváltozás. Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint 1901 óta az idei július volt a legmelegebb hónap Magyarországon – írja a Pénzcentrum friss cikkében.

Szabó Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem éghajlatkutatója szerint a bortermelő régiókban 25%-kal nőtt a termesztési foknapok száma, ami azt jelzi, hogy a szőlőt több hőség éri az érési időszakban. Ez a tendencia hosszú távon megnehezítheti a fehérborok előállítását Magyarországon, mivel az éghajlat egyre kevésbé lesz ideális a jelenleg termesztett fajták számára.

A magyar bortermelőknek alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez, és át kell állniuk olyan szőlőfajták termesztésére, amelyek jobban bírják a melegebb éghajlatot. Szabó Péter javaslata szerint a borászoknak új stratégiákat kell kidolgozniuk a meleg okozta hatások minimalizálására.

Bár sok borász optimista a jövőt illetően, a Tokaji borvidék termelői aggodalmukat fejezték ki. A Varga Pincészet tulajdonosa, Varga Péter úgy véli, hogy a változás nem feltétlenül negatív, hiszen a mediterrán régióhoz hasonló klíma új lehetőségeket nyithat meg a borászat számára. A pincészet már most olyan stratégiákat alkalmaz, mint például a szőlő közvetlen napsugárzásnak való kitettségének minimalizálása, és az új ültetvények keleti fekvésű dűlőkre helyezése.

Tokaj azonban különösen érzékeny a klímaváltozásra. A Basilicus Borászat képviselője, Kanczler András rámutatott, hogy a korai érés csökkentheti az őszi időjárás jelentette kockázatot. Azonban a tokaji aszúborok előállításához szükség van a hűvös és párás októberi reggelekre, ami miatt a változó éghajlat komoly kihívást jelent a borvidék számára.

A klímaváltozás hatásai egyre inkább érezhetők a magyar borászatban, amely alkalmazkodást és új stratégiákat igényel a borászoktól. Míg sokan optimistán tekintenek a változásokra, Tokaj különösen veszélyeztetett helyzetben van. A borászoknak most kell megtalálniuk azokat az innovatív megoldásokat, amelyekkel megőrizhetik a hagyományos borok minőségét és mennyiségét az új klimatikus körülmények között.