Áfacsalók nyomában – szűkül a kör

Az élelmiszerláncot érintő reformelképzelések, új programok megvalósításának gátja a feketegazdaság, amit főként a magas, 27 százalékos áfa tart életben. Becslések szerint a csalók évente mintegy 130 milliárd forinttal rövidítik meg a költségvetést és a legális módon üzletelők kárán osztozkodnak a pénzen. A közelmúltban egy, az élelmiszerlánc-ellenőrzést témájául választó konferencián kiderült, hogy bár a csalók is egyre rafináltabbak, a hatóság is hatékonyabb.

Horváth Gábor, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője azokról az informatikai módszerekről is beszámolt, amelyekkel egyre pontosabban választják ki és találják meg az élelmiszerlánc fekete bárányait, ha a költségvetési bevételeket meg akarják óvni. A csalók sikeres felderítésében szerephez jut az E-útdíj rendszere is, hiszen a nyilvántartásból viszonylag pontosan nyomon követhető, ki, milyen áruval, merre jár.

Maga a belföldi, nemzetközi csalási modell viszonylag egyszerű. Az ügylet színlelt uniós közösségű tranzakcióval indul, az árut, illetve a vele vagy nélküle utazó kísérőokmányokat egy belföldi láncolaton megjáratják, s az utolsó szereplő benyújtja a költségvetési szervnek áfa-visszaigénylési kérelmét. Ha közben nem buknak le, akkor a pénzhez hozzá is jutnak.

Az élelmiszerlánc szereplőit rutinszerűen vizsgálják, az áru nyomon követése is bevett ellenőrzési módszer, de célvizsgálatokat is végeznek, az adatokat összevetik a rajtaütésszerű ellenőrzések, bevallások és az utólagos elemzések eredményével. Így kiderül, hogy melyek a kockázatos tevékenységek, sőt az is, hogy kik a kockázatos adóalanyok. Ezek összegzésével minden magyarországi tevékenység besorolható az alacsony, közepes vagy magas adóelkerülési kockázatúak közé. Az utólagos ellenőrzések során a közepes és magas kockázati besorolást kiérdemeltekre koncentrálnak, és az informatikai eszközökkel támogatott gyakorlat alapján próbálnak a csaló cégek mögött álló magánszemélyekhez eljutni.

24 tonna tízfelé

A mélységi, országúti, telephelyi ellenőrzéskor is kiderült, hogy csalni legegyszerűbben a nagy tömegben szállítható, egyedileg nehezen megkülönböztethető élelmiszerekkel lehet, mint például a cukor, zöldség, gyümölcs, gabona, édesség, táblás csokoládé, élő állat, hús, húskészítmény, liszt. Az adatok elemzése után például a húsiparban az derült ki, hogy a feketéző feldolgozók, kereskedők leginkább Szlovákiából, Hollandiából, Németországból importálják az élő sertést vagy húst. Ez azután vagy az úti okmányon feltüntetett helyre érkezik, vagy nem.

Az informatikai eszközökkel nyomon követett szállítmányok esetében gyakorta előfordul, hogy a feldolgozók és a kereskedők a beérkező alapanyag és a félkész vagy késztermék mennyiségének különbségével nem tudnak elszámolni. A fuvarosok országúti ellenőrzésekor kiderül az is, hogy egyszerre többféle (hamis) okmány is megbújik a mappában, s ezek közül mindig azt veszik elő, amelyikre szükség van. De gyakori csalási módszer az utólagos számlázás meghamisítása. Ilyenkor, ha a fekete szállítmány megérkezik rendeltetése helyére, a feladóhoz megy az üzenet: minden rendben volt az úton, nem kérek számlát.

A módszerek tanulságosak, az ellenőrök maguk látták, amint egy kamion 24 tonnás terhét negyed óra alatt 10 kisteherautóra szétrakták, s ez az áru legalább ennyi irányban azonnal el is indult. Ennek még az új útdíjrendszerben is nehéz nyomára bukkanni, hiszen csak a 3,5 tonnásnál nagyobb forgalomra van központi rálátás.

Fuvar a negyedikre

A hatóságok közötti egyre teljesebb adatcsere és az informatikai fejlesztések révén a könyvelések, fuvarokmányok adatainak gyors összevetésére a mélységi, út menti ellenőrzés során is lehetőség van. Pillanatok alatt kiderül, ha egy soktonnás élelmiszerfuvart egy negyedik emeleti lakásban székhellyel rendelkező, raktár nélküli vállalkozásnak szállítanak, de az is, ha a fogadónak adótartozása van –ilyenkor az áru vissza is tartható. Az az élelmiszerfeldolgozó-címzett is fennakad a rostán, amelyiknek nincs érvényes működési engedélye.

Az akciók hatékonyságát – és az ellenőrzés hírének terjedését – mutatja, hogy egy határátkelőhelyen az ellenőrzés megkezdése előtt naponta 5700 kamion lépett be. Az ellenőrzés megkezdése után ez a szám 2800-ra csökkent. A hozzáértők szerint a gyors reakció sejteti, hogy az arra járók valami miatt el akarták kerülni az ellenőröket.

Czauner Péter