Adóügyekben még nem bíznak a cégek a bíróságokban

Kevesen használják ki a jogorvoslati lehetőségek teljes skáláját adóügyekben, a cégek a növekvő szakmai színvonal ellenére sem bíznak a bíróságok adójogi kompetenciájában. A Deloitte második alkalommal készített felmérést a hazai vállalatok körében az adóügyekben kezdeményezett jogorvoslatokkal kapcsolatos tapasztalatokról, hogy pontosabb képet kaphassunk a magyar joggyakorlatról és az abban rejlő kiaknázatlan területekről.

A Deloitte felmérése során a megkérdezett cégek közel kétharmada már találkozott olyan adóhatósági döntéssel, amelyet jogsértőnek tartott. Annak ellenére, hogy az adózó és a hatóság álláspontja gyakran nincs összhangban, a cégek közel fele csak jelentősebb összegű megállapítás esetén kezdeményez fellebbezést. A válaszok alapján az a következtetés is levonható, hogy viszonylag kevés cég foglalkozik annak a kockázatával, hogy amennyiben kisebb összegű megállapítás ellen nem nyújt be fellebbezést, és később ugyanazon a jogalapon jelentősebb összegű, hasonló tartalmú megállapítást tesz a hatóság, rosszabb pozícióba kerülhet.

Annak ellenére, hogy gyakorlati tapasztalatok szerint a bírósági eljárások hossza adóügyekben sokszor rövidebb, mint az azt megelőző adóhatósági eljárás időtartama, valamint a tipikus peres eljárásokhoz képest az illeték csak pervesztesség esetén, utólag fizetendő, a válaszadók közel 40%-a még mindig jobban idegenkedik a bírósági út igénybevételétől adóügyekben, mint más kérdésekben.

A válaszadók jelentős része ettől függetlenül már kérte adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát. Ugyanakkor a cégek csekély hányada élt a felügyeleti intézkedés lehetőségével, ráadásul a két évvel ezelőtti eredményekhez képest csökkent azon válaszadók aránya, akik nyújtottak már be felügyeleti intézkedés iránti kérelmet, dacára annak, hogy akik éltek ezzel a jogorvoslati lehetőséggel, többnyire pozitív tapasztalatokról számoltak be.