Adópolitizálás

Szerző: jungandrea Dátum: 2018. 06. 20. 15:19

A kora nyári rendkívüli parlamenti ülésszakon a kormány bejelentette a költségvetési bevételeket alapvetően meghatározó adótörvények változásait. A számtalan egyszerűsítés, csökkentés és növelés kijelölte előre a leendő nyerteseket és veszteseket. A bérterhek csökkentése akár a nyertesek csoportjába helyezheti az élelmiszerláncokat, hiszen a vásárlóerő várhatóan tovább növekszik, csak persze az a kérdés, hogy mennyivel, hiszen eközben a cafeteria legnagyobb része egyszerűen eltűnik.

A közvetlenül az ágazatot érintő intézkedési javaslatok közül a tartós tej áfájának csökkentése csak egy újabb fejezet abból az intézkedéscsomagból, amely a csirkehús, tojás, sertéshús, majd hal áfacsökkentésével próbálja meg elérni, hogy a legfontosabb élelmiszereket a lehető legalacsonyabb adó terhelje. De indoklásként sokszor elhangzik az egészséges termékek utáni kereslet növelését célzó szándék is.

Nyilvánvalóan ennek része a népegészségügyi termékadó emelése, amely a javaslat indoklása szerint segítheti az egészség megőrzését és védelmét: 2019-től az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok – idetartoznak többek között a cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok – esetében átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi termékadó mértéke.

Ha a bevételi szempontokat nézzük, akkor úgy is fogalmazhatnánk, hogy talált pénzt, hiszen ez az adó nem vált ki más adónemet, csak drágítja a cukros, sós nassolnivalók, illetve itókák árát, ha és amennyiben azok valóban cukrot és nem cukorpótlót tartalmaznak. A NAV által közzétett statisztikák szerint a legnagyobb tételt a bevételek szempontjából a cukrozott, előrecsomagolt készítmények, a sós snackek és bizonyos üdítőitalok hoznak. Ezeket azonban legnagyobb arányban éppen a gyerekes családok veszik, ahol a károsnak vagy feleslegesnek ítélt kalóriákat hordozó élelmiszerek visszavonhatatlanul beleégtek a családi menükártyákba. Ugyanakkor a chipsadó bevezetése óta eltelt évek nem hoztak még egyértelmű bizonyítékot arra nézve, az emelkedő árak valóban mérséklik a keresletet, és összességében a termékek egészségesebbek lettek.

Az emelés tervének bejelentése azonban már most vihart kavart, ami jól mutatja, nem marginális termékkörről van szó. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) rögtön közzétette álláspontját, eszerint mindkét szervezet hiányolja, hogy nem egyeztettek velük a népegészségügyi termékadóra vonatkozó szabályozás tervezett változtatásai kapcsán, és levélben kérte a pénzügyminisztertől egyrészt a javaslat felfüggesztését, valamint ezzel párhuzamosan a szakmai egyeztetések lefolytatását.

Bárhogyan is alakuljon ezek után a törvényjavaslat sorsa, a kormány aligha tesz le az egészséges életmódot a háttérből, adóemelések révén a fogyasztást más mederbe terelő adópolitikájáról. A kérdés inkább az, hogy az egyes érintett termékek gyártói miként képesek befolyásolni az adóemelés rájuk vonatkozó ­mértékét. //

Címkék: , , ,

Kapcsolódó cikkeink