Magazin: A zöldség jobban áll, mint a gyümölcs

Ledó Ferenc
elnök
FruitVeB

Magyarországon jelenleg 83-85 ezer hektár területen termesztenek zöldséget, a termelés éves mennyisége összesen 1900-2000 ezer tonna. Ez elsődleges kibocsátást tekintve értékben 185-190 milliárd Ft-ot jelent.

– Nagyjából 25-30 zöldségfajt termelünk 200 hektárnál nagyobb területen. Legnagyobb területen a teljesen gépesíthető zöldségfajokat, főként csemegekukoricát és zöldborsót. Jelentős a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, zeller, cékla) termelése, valamint a görögdinnye és a hagymafélék jelenléte is számottevő. Hajtatásban a legnagyobb felületen paprika és paradicsom terem, de meg kell említeni a káposztaféléket is, amelyek esetében a klímaváltozás és a fogyasztási szokások változása miatt folyamatosan csökken a termőterület – részletezi Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke.

Gyümölcstermesztés területén sokkal nagyobbak az évek közötti termésmennyiség-különbségek, ingadozások.

– A gyümölcsültetvények 80 ezer ha területen fekszenek, melyeknek csak kb. 1/3-a mondható korszerűnek. Az öntözés aránya 25-30%-os, ami negatívan hat a hozamokra és a minőségre egyaránt. Átlagosan 800-900 ezer tonna gyümölcs terem évente, de szélsőségesen előfordulhat akár 500-1200 ezer tonna is. A gyümölcságazat éves elsődleges termelésiérték-kibocsátása 80-90 milliárd Ft. A legnagyobb felületen almát, meggyet, diót, szilvát, illetve kajszit termelnek – ismerteti Ledó Ferenc.

Embargó után, fejlesztések közben

A zöldség-gyümölcs áruknak nagyjából a felét frissen értékesítik, a többi valamilyen feldolgozott formában kerül a polcokra. Míg a frisspiacra termelt zöldség-gyümölcsnek 80-85%-a belföldön marad, addig a feldolgozott termékek több mint 50%-a exportra kerül.

– Még mindig érződik az orosz embargó közvetlen és közvetett hatása, habár az elmúlt 1-2 évben már jobban tudott a zöldség-gyümölcs ágazat alkalmazkodni. A klímaváltozás hatása és a növényvédelemben tapasztalható további szigorítások növelték a termelés kockázatát és jövedelmezőségi szintjét is. 2019-től elindult a VP-pályázatok nagyobb arányú megvalósítása, melyek előreláthatóan 2020–2021-ben „gyorsulnak majd fel” – sorolja az ágazatot napjainkban érő pozitív és negatív hatásokat a FruitVeB elnöke.

Mint mondja: növényfajonként rendkívül eltérő a termelés színvonala. A zöldségágazat jelenleg „jobban áll”, mert itt a termelés 60-70%-a versenyképes, míg a gyümölcstermelésben (fajtól függően) átlagosan ez az arány csak 25-30%-os.

– Az elmúlt pár évben nőtt a kereslet a minőségi magyar termékek iránt, valamint arra is, hogy egy-egy növénynél a szezont meghosszabbítsák.

Jelentős probléma a munkaerőhiány

– Növekszik a félkész termékek, salátamixek, zöldség-gyümölcs ivólevek iránti igény is. Sajnos itt az import aránya még mindig jelentős. A frisspiaci termékeknél egyre többen tartják fontosnak a környezettudatos csomagolást, mindamellett felértékelődnek a beltartalmi értékek is. A fogyasztók már keresik a védjeggyel, minőségi díjjal rendelkező termékeket. Ehhez járul hozzá a tudatosabb marketing és a logók használata – avat be Ledó Ferenc.

Az egészséges életmód alapvető velejárója a több zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A termelőknek egyre több minőségi, élelmiszer-biztonság szempontjából egészséges zöldséget és gyümölcsöt kell előállítaniuk gazdaságosan és környezettudatosan.

A FruitVeB elnöke arra is rámutat: az akut munkaerőhiány miatt nagy kihívás előtt állnak a termelők a sok kézimunkaerőt igénylő fajok termesztésénél.

– A termelő „rákényszerül” a digitalizáció, precíziós gazdálkodás, automatizáció bevezetésére. Ez jelentős tőkebefektetést, üzemméret-növekedést, új szakmai tudás megszerzését jelenti, amit csak a legjobbak tudnak végrehajtani. A kereskedelem, feldolgozás további koncentrációja miatt fel kell gyorsítani a termelői integrációt, hogy a piacokon a vevőkkel szemben egységes minőségű, folyamatos áruellátást tudjanak biztosítani, és a termelői összefogások egyenlő tárgyalópartnerei lehessenek a kiskereskedelmi láncoknak. //