A VOSZ szerint áttekintésre szorul a termelői szerkezet

Szerző: trademagazin Dátum: 2008. 08. 28. 00:00

Ha másra nem is, de a mezőgazdasági termelés hiányosságaira felhívta a figyelmet az idei év dinnye “bombája – így vezette fel a helyzet ismertetését Krisán László, a VOSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Szekciójának elnöke.

 

Véleménye szerint nem
képezi vita tárgyát, hogy a termelői szektor
szerkezete nem hatékony. A dinnyeháború ismét
rávilágított arra, hogy a szektor működését
érdemes lenne alaposan átszervezni. Túlságosan
gyakran fordul elő a mezőgazdaságban a túl- vagy
alultermelés, e miatt természetes, hogy időről időre
vita pattan ki a termelési lánc szereplői között.
Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a kereskedőknek elsősorban a
több millió fogyasztó érdekeit kell szem
előtt tartania.
Krisán László
szerint nem véletlen, hogy minden évben botrány
robban ki valamelyik élelmiszertermelési területen.
Mint mondta, volt itt már búza-, kukorica-, hal- és
meggybomba. Minden alkalommal a kereskedőkre igyekeztek ráhúzni
a vizes lepedőt azzal a váddal, hogy a kereskedő direkt
lenyomja a termelői árat, hogy minél nagyobb haszonnal
adhassa tovább a terméket. A VOSZ Kereskedelmi és
Szolgáltató Szekciójának a vezetője
leszögezte: ez valótlan állítás. A
kereskedelem olyan alacsony árréssel dolgozik, hogy az
idényjellegű termékeken szinte már haszna
sincs. A disztribúciós lánc összes elemét
kell vizsgálni ahhoz, hogy kiderüljön, hol válik
a termelői árból kereskedelmi ár, mert a
kereskedelemben nem keletkezik olyan haszon, mint amit feltételeznek.

Ténykérdés, hogy
az idei infláció helyes mederben tartásában
jelentős szerepet vállalt az élelmiszerkereskedelmi
szektor. Ha az idényjellegű termékeknél nem
szűkítették volna tovább az amúgy is
nevetségesen alacsony árrést, akkor a pénzromlás
üteme több tized százalékkal szállt
volna el, s az infláció a 6,7 százalék
helyett sokkal inkább közelített volna a 7
százalékhoz. Krisán szerint, aki a kereskedelmet
okolja a mezőgazdaság problémáiért,
rossz úton jár. Meg kell vizsgálni, hogy mitől
alakul ki a túltermelés, miért termeszti
rendszerint mindenki ugyanazt a terményt, és miért
kell más, Magyarországon is termelhető termékeket
importból fedezni. A szakértő szerint a megoldásért
nem kell messzire menni, Ausztriában jól működik
az elv, amely szerint a termelők tudják, miből mennyi kell,
ki, mit termeljen, és mekkora támogatási kvóta
áll rendelkezésre egy-egy terményfajtánál.
Itthon az a probléma, hogy a termelők jelentős része
rááll egy terményfajtára. Felmerül a
kérdés, hogy az állami támogatások
nem értékelik-e túl az egyes terményeket,
és a céltámogatások hatékonysága
megfelelő-e? Krisán úgy véli, nem a
támogatással van a probléma, nagyon fontos, hogy
van, és hogy rendelkezésre áll. De az
élelmiszerbombák felrobbanásának
elkerülése érdekében szükséges
lenne a támogatások hatékonyabb szétosztására,
és a mezőgazdaság termelői terményszerkezetének
optimalizálására.

Kapcsolódó cikkeink