A virtuális az új valóság

Az újratölthető termékek egyre népszerűbbek. Mind a retailerek, mind a brandek beleálltak a fenntartható kezdeményezésbe. Az Asda az elmúlt időszakban négy újratöltős boltot nyitott, a Tesco a Looppal lépett partnerségre ez ügyben, míg a Co-op és a Budgens a Zero Waste Refill Hubbal dolgozik együtt.

Ezzel párhuzamosan az ökotudatos brandek is igyekeztek integrálni az újratölthető opciókat ellátási láncaik mentén annak érdekében, hogy maximalizálják a hatékonyságot mind a retailerek, mind a fogyasztók számára. A Faith in Nature nemrég dobta piacra 2,5 literes újratölthető flakonját, miután a fogyasztók panaszkodtak az ötliteres kiszerelés méretére, de továbbra is támogatni akarták a cég ökoprojektjét. Az olyan kisebb vállalatok, mint a Fillrefill.co, az Alter/Native vagy a Miniml is adoptálták az újratölthető modelleket, hogy a környezetért tenni kész fogyasztói bázisukat növeljék. A Fillrefill.co még le is egyszerűsítette a folyamatot vásárlóinak azzal, hogy egy listát állított össze a legközelebbi kizárólagos képviseletekből, s amennyiben ilyen nincs a fogyasztók lakóhelyének közelében, akár közvetlenül a gyártóüzemből is kérhetnek újratöltést.

Még a kávé sem löttyen ki

Retailerek a metaverzumban

Épp csak berobbant Zuckerberg „szép új világa” a köztudatba, a metaverzum máris olyan lehetőségeket kínál, vagy ígér, amire még egy éve sem gondoltunk volna. Ebben a különös virtuális térben minden új értelmet nyer, így az üzleti modellek is, amelyek forradalmasíthatják a vállalkozások működését a következő évtizedben. A virtuális világot éppúgy megtöltik majd a vásárlók, mint korábban a fizikait.

Az elmúlt két év történései korábban elképzelhetetlen mértékben és nagyon vártalanul gyorsították fel a retailerek evolúcióját. A fogyasztók zökkenőmentes élményt követeltek minden csatornán keresztül, a cégek és brandek pedig gyorsan új stratégiákat alkottak, amelyekkel új szintre emelték a fogyasztók vásárláshoz kötődő tapasztalatait. Jelenleg szinte minden retailer komolyan fektet be a digitalizációba. Az Accenture kutatásában már most számos, kimondottan a metaverzumban megjelentet azonosítottak. Ezek egyelőre számos retailernek futurisztikusnak tűnhetnek, ahogy egy ideig valószínűleg még nehéz lesz megérteniük azt is, mennyire lehet életképes ebben a közegben a kereskedelem.

Egy virtuális bolt belsejében

Nem lehet azonban nem észrevenni azokat a lehetőségeket, amelyeket a metaverzum magában rejt, többek között a fogyasztói élmények és kapcsolatok átalakítását, a megszólítható piacok kiszélesítését és új bevételi csatornák kialakítását. Nem headseten keresztül elérhető virtuális üzletek tömegéről beszélünk, hanem egy olyan lehetőségről, amely révén egy retailer weboldalának „kiterjesztésével” a fogyasztók találkozhatnak a cég munkatársaival, és hasonló élményben lehet részük, mint egy fizikai boltban. Így tehát egy termék, amely egykor „csupán” az interneten megvásárolható árucikk volt, most új, lebilincselő élménnyé (is) válik, amelyen keresztül sokkal hatékonyabban alakul ki a vásárlói hűség.

Az Accenture felmérésből az is kiderül, hogy a fogyasztók 55%-a egyetért abban, hogy életük egyre inkább a digitális terek felé mozdul el. A kutatás alapján kijelenthető, hogy az ügyvezetők világszerte úgy vélik, hogy a metaverzum jótékony hatással lesz cégükre, 45%-uk kimondottan áttörő és átalakító erejűnek véli az új digitális teret, 94%-uk pedig hisz benne, hogy a jövő digitális platformjainak egységes élményeket kell nyújtaniuk, lehetővé téve a fogyasztók adatainak átjárhatóságát a különböző platformok és terek között.

A valótlanból valóság lesz

A „valótlan” (unreal) az a trend, ahol a környezetünk és a cégek fokozatosan megtelnek olyan eszközökkel, amelyek meglehetősen emberszerűek. A „valótlan” kvalitások a mesterséges intelligencia (MI) számára nagyon is valóságosak, ahogy azok az adatok is, amelyek tőlünk, vásárlóktól származnak. Nem könnyű helyzet ez, hiszen a cégek egy olyan világban találják magukat, ahol – a deep fake-nek és a botoknak köszönhetően – minden pillanatban megkérdőjeleződik, mi a valós és mi nem az, és vajon a kettő közötti határ számít-e még?

A retailerek ennek ellenére kitartóan fejlesztenek MI-területen, hiszen létfontosságú lett számukra, hogy a beérkező adatokat értelmezni, elemezni tudják, hiszen csak így javíthatnak folyamataikon és a vásárlói élményen. Minél többet fektet be egy retailer az MI-be, annál több lehetősége van arra, hogy az MI által generált vagy szintetikus adatokat használjon fel annak érdekében, hogy új modelleket dolgozzon ki. Az adatokon keresztül biztosíthatja a diverzitást, ellensúlyozhatja az elfogultságot az automatizált munkaerő-felvételi eljárások során és minél hitelesebbé válhat.

A brit Lush brand például kilépett a közösségi médiából annak érdekében, hogy minél közvetlenebbül kapcsolódhasson fogyasztóival. Noha az ilyesmi nem jellemző, a hitelesség az elmúlt években egyre nagyobb értékkel bír, ugyanakkor a „valótlan” világban egészen más értelmet nyer: ebben a közegben új társadalmi szerződést kell kötnie retailernek és fogyasztónak, amelyek közül az előbbi megadja az engedélyt a kiskereskedőnek arra, hogy szintetikus adatokat használjon fel, miközben utóbbi nemhogy megtartja, de meg is erősíti a fogyasztók bizalmát.

S hogy ez mennyire így van, az kiderül a Gartner elemzéséből is, amely szerint 2027-re a Fortune 20 listáján szereplő cégek olyan vállalkozásokkal szerződnek majd, amelyek neurobányászatot folytatnak (értsd: mesterséges intelligencia és géptanulási technikák segítségével analizálják az emberi viselkedést – a szerk.), és a vásárlói magatartást tudat alatt igyekeznek befolyásolni.

Újratölteni menő

Kísérleti kiskereskedés

Míg korábban a cégek elsősorban a termékek és árak terén kísérleteztek, ma már olyan tényezők is befolyásolják a retailerek kísérletezési kedvét, mint az elérhetőség, a könnyű használhatóság, a retailerek berendezése, az e-commerce oldalak dizájnja, mivel ezek mind-mind hatnak a vásárlók döntéseire. A kísérletező kiskereskedés technológiai szempontból arról szól, hogy a retailerek megértsék, mi hogyan befolyásolja a fogyasztókat.

Az online retailerek számára 2022 arról fog szólni, hogy hogyan lehet új módokon kapcsolódni a vásárlókhoz. Fejlődni fog az AR és a VE. A virtuális próbafülkék lehetővé teszik majd, hogy a vásárló virtuálisan próbálja fel a ruhákat. A BMW nemrég indított virtuális szolgáltatásával a potenciális vásárlók átnézhetik az autókat, sőt, még arról is képet kapnak, hogyan mutatna a jármű az otthonuk előtt parkolva. A Walmart pedig azt teszi lehetővé, hogy a vásárlók a VR segítségével vizsgálják meg, és lépjenek interakciókba a különböző termékekkel.

Nincs többé sorbanállás a próbafülke előtt

Automata kiszállítás

Az utolsó kilométer kifejezés magát a mumust jelenti a csomagkiszállítás világában. Nem csak a legkörülményesebb, de a legdrágább része a szolgáltatásnak. Így aztán nem csoda, hogy a legtöbb retailer komolyan dolgozik azon, hogy automatizálja kiszállítási szolgáltatását.

A robotokkal szállító Starship 2016-os indulása óta 1,6 millió csomagot juttatott célba, jövőre pedig több amerikai és európai városban is megjelennek. Az Alphabet Wing nevű drónját tavaly tesztelték Ausztráliában, és idén élesítik a szolgáltatást, miután – figyelem!!! – a drónok 10 000 pohár kávét szállítottak ki bárminemű kilöttyenés nélkül, legalábbis a cég állítása szerint. Az Udelv géptanulással „idomított” botokat használ kiszállításra, s most jelentette be, hogy automata, több állomáson megálló transzportereket indít idén. Az önvezető szállítóautók az autópályákon közlekednek majd, és egyetlen út alatt akár 80 csomagot is kivisznek. A Segway a Coco nevű Los Angeles-i startuppal karöltve robotkiszállító szolgáltatást indított. //