A világ jelenlegi globalizációs szintje még mindig nem érte el a pénzügyi válság előtti értéket

A DHL második alkalommal készítette el az egyes államok globalizációs szintjének összehasonlító vizsgálatát, a DHL Global Connectedness Index (GCI) kutatást.  A beszámoló, amely kereskedelmi folyamatokra, migrációra és tőkére vonatkozó, 2005 és 2011 között összegyűjtött adatokon alapul, rámutat, hogy világunk a globális összeköttetéseket tekintve még mindig nem éri el a 2007-es szintet.

A tegnap bemutatott tanulmány adatokkal támasztja alá a globalizációban 2005 és 2007 közötti erőteljes növekedést, majd a meredek esést a pénzügyi válság kezdete után. Annak ellenére, hogy 2009 óta szerény növekedés figyelhető meg a gazdaságban, a globális kapcsolatoknak még nem sikerült elérniük a válság előtti csúcsot.

„A GCI 2012 megmutatja, hogy a mai változékony és bizonytalan üzleti környezet tartósan érzi a pénzügyi válság hatásait – jegyezte meg Frank Appel, a Deutsche Post DHL vezérigazgatója. – Az ilyen időszakokban, amikor különösen lassú a növekedés, fontos szem előtt tartanunk, hogy milyen hatalmas előnyöket biztosított a globalizáció a világ lakosságának, és fel kell ismernünk, hogy ez lehet a gazdasági fejlődés motorja – tette hozzá.”
Miközben a világ összességében nagyon szerény növekedést mutatott 2011-ben 2010-hez képest, néhány ország óriásit lépett előre.

A fejlődésre a legmagasabb pontszámot 2011-ben Mozambik, Togo, Ghána, Guniea és Zambia kapta – valamennyi állam Fekete-Afrikában található. Miközben ez a térség még mindig a világon legkevésbé globalizált régió, 2011-et tekintve mégis itt figyelhető meg átlagosan a legnagyobb növekedés 2010-hez képest.

Hollandia megőrizte 2010-es pozícióját, a világ leginkább globalizált országa. 2011-ben a Föld top 10 globalizált országa közül 9 Európában található, így kontinensük lett a világon a legtöbb ilyen jellegű kapcsolattal rendelkező térsége. A GCI 2012 egyik új esettanulmányából az is kiderül, hogy meglepő módon a szakadék további szélesedése várható Hollandia és a világ más részei között.

„Országról országra, valamint regionális alapon vizsgálva a globalizáció jelenlegi mértékét két súlyos dologra derült fény – magyarázta Pankaj Ghemawat professzor, a GCI szerzője. – Egyrészt, jelentősen kisebb a határon átnyúló folyamatok száma, mint azt általában érzékeljük, másrészt minden ország – még Hollandia is – nagyon sok, a globalizációból származó előnyt hagy kihasználatlanul, pedig a gyengélkedő gazdasági helyzetben ez jelentheti a növekedés az egyik legerősebb mozgatórugóját.”

A 2012-es GCI egyik további fontos eleme az iparági szintű kapcsolódások vizsgálata. A jelentés megállapítja, hogy a világ változó gazdasági súlypontja átformálja az ipari kapcsolatokat. A gyártás és a fogyasztás áttevődik a fejlődő piacokra, ami különösen a következő három szektorban jelenős: gyógyszeripar, mobiltelefonok és személygépkocsik. A jelentés arra is megoldási javaslatokat tesz, hogyan tudják a vállalatok átalakítani stratégiájukat oly módon, hogy minél jobban kiaknázhassák a termelés és a fogyasztás földrajzi változásaiban rejlő előnyöket.