A vásárlók leginkább az élelmiszer jó minőségére figyelnek

Szerző: trademagazin Dátum: 2007. 09. 21. 00:00

A GfK Hungária Étkezési szokások felmérésének 2007. évi adatai szerint kortól és nemtől függetlenül fontos a kiszemelt áruféleségek megfelelő ár-érték aránya, és a frissességet a szállítási idő lerövidülése révén biztosító hazai eredet is.

A GfK Hungária Piackutató Intézet kétévente készíti el
Étkezési Szokások felmérését, a legfrissebb, 2007. évi felmérés eredményei
szerint a magyar fogyasztók számára élelmiszervásárláskor legfőbb kritérium
(4,6-os átlaggal) a kiszemelt áru jó minősége. A fogyasztók tisztában vannak
azzal, hogy az üzletek polcain sorakozó termékek minőségében jelentős
különbségek adódhatnak. Fontos kiemelni, hogy a megkérdezettek – kortól és
nemtől függetlenül – manapság már nem feltétlenül az olcsóságot (átlag: 3,6)
részesítik előnyben, sokkal fontosabb kritérium számukra – a két évvel
ezelőttiekhez hasonlóan – az, hogy a megvásárolni kívánt élelmiszer ára és
minősége összhangban legyen, azaz, hogy a termék „megérje az árát" (átlag:
4,4).

A hazai vásárlók – a férfiak és nők egyaránt és azonos
mértékben – figyelnek az áruk eredetére is: a kutatási eredmények szerint
élelmiszervásárláskor a korábbiaknál tudatosabban keresik a magyar eredetű
áruféleségeket. Ennek oka részben az lehet, hogy vélhetően a rövidebb
szállítási időnek köszönhetően az élelmiszer frissebb marad, illetve az elmúlt
időben megfigyelhetünk egyfajta tudatosodó vásárlói szemléletet, amely előnyben
részesíti a hazai gazdaság termékeit. A kiszemelt élelmiszer külföldi
eredetének fontossága közel „gyenge osztályzatot" kapott (átlag: 1,8).

Az egészségtudatosság jegyében közel azonos mértékben
tartják szem előtt honfitársaink azt, hogy a megvásárolt élelmiszer
„tartósítószer nélküli legyen" (átlag: 3,5), „mesterséges ízesítőanyagok
nélküli legyen" (átlag: 3,6) és „mesterséges színezék nélküli legyen" (átlag:
3,5). Az alacsony zsírtartalom (átlag: 2,7), alacsony kalóriatartalom (átlag:
2,5) és az alacsony szénhidrát-tartalom (átlag: 2,5) ugyanakkor a kevésbé
fontos szempontok közé sorolódott. Mi több, mindhárom utóbb említett szempont
jelentősége csökkent a két évvel ezelőttiekhez képest, ezekre a kritériumokra
tehát kevesebben figyelnek oda. Megállapítható ugyanakkor, hogy ez a hat
szempont az, amely a nemek szerint leginkább megosztja a válaszadókat – az
alakjukkal, megjelenésükkel talán többet foglalkozó hölgyek részéről ezek a
kritériumok lényegesen nagyobb odafigyelésre számíthatnak, mint a férfiak
oldaláról.

Az, hogy egy termék bio minőségű legyen, szintén nagyobb
arányban a nők elvárása, de az ő részükről is a fontossági sorrend hátulsó
traktusába szorult ez a szempont

Az egyes kritériumok osztályzata az összes megkérdezett, a
nők és a férfiak körében egytől ötig terjedő skálán, ahol 1=egyáltalán nem fontos
és 5=nagyon fontos

	Totál	Férfiak	Nők
Jó minőségű legyen	4,6	4,6	4,6
Megérje az árát	4,4	4,3	4,4
Magyar eredetű legyen	3,8	3,8	3,8
Mesterséges ízesítőanyagok nélküli legyen	3,6	3,4	3,8
Mesterséges színezék nélküli legyen	3,6	3,3	3,8
Tartósítószer nélküli legyen	3,5	3,3	3,8
Olcsó legyen	3,5	3,5	3,7
Ismert márkájú termék legyen	3,4	3,4	3,4
Környezetbarát csomagolása legyen	3,1	2,9	3,3
Alacsony zsírtartalom	2,7	2,4	3,1
Alacsony szénhidrát-tartalom	2,6	2,2	2,8
Alacsony kalóriatartalom	2,5	2,2	2,7
Vonzó csomagolás	2,5	2,5	2,7
Biotermék legyen	2,3	2,1	2,4
Külföldi eredetű legyen	1,8	1,8	1,9

Forrás: GfK Hungária, Étkezési szokások 2007

Az élelmiszerek külső megjelenési formája, így a csomagolás
vonzósága – fontosság szempontjából annak környezetbarátsága mögé szorult: míg
a környezetet nem károsító csomagolás a fontossági listán 3,1-es átlagot ért
el, addig a vonzóság csupán 2,6 pontot kapott.