Magazin: A változtatás elkerülhetetlen és halaszthatatlan

A vásárlók szokásait még mindig a pénzügyi lehetőségeik alakítják, a fenntarthatóság kérdése és a jövőnkért érzett felelősség még másodlagos. Pedig lenne min változtatni. Az ENSZ adatai szerint a világon akkora az élelmiszer-pazarlás, amiből 3 milliárd ember élelmezési problémáit is meg lehetne oldani.

Ráadásul ezek a veszteségek a természetre is komoly veszélyt jelentenek. A klímaváltozást okozó gázok 10%-a ugyanis a megtermelt, de el nem fogyasztott élelmiszerekhez köthető.

Nagygyörgy András
külső kapcsolatok
igazgató
Magyar Élelmiszerbank
Egyesület

– Az elmúlt évtizedekben inkább csak az idősebb korosztályok takarékoskodtak, hiszen háborúkban és az azokat követő hiánygazdaság idejében nőttek fel, ők eddig is tudták az étel értékét. Most viszont mindenkinek oda kell figyelni, hogy mit és mennyit tesz a kosarába, tervezettebbek a bevásárlások, kevesebb az impulzív döntés – hangsúlyozza Nagygyörgy András, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója.

– Sajnos olyanok is vannak, akik már nem tudnak tovább húzni a nadrágszíjon, akik az árak elszabadulása miatt már kenyérből sem tudnak annyit vásárolni, amivel jóllakhatnának. Az Élelmiszerbank nekik próbál segítséget nyújtani. Gyártóktól és kereskedelmi láncokból mentett közeli lejáratú, illetve csomagolási hibás termékekkel évente körülbelül 250 ezer nélkülözőt érünk el, de sajnos az infláció miatt ezek a rászorulói igények is emelkednek – teszi hozzá a szakember.

A Nébih felmérése szerint egy átlagos magyar háztartásban évente fejenként 65 kilónyi élelmiszer-hulladék keletkezik. Az Élelmiszerbank által indított eselytazetelnek.hu oldalon bárki megismerkedhet a legfontosabb lépésekkel, amelyekkel pazarlásmentessé teheti a háztartását. – Az élelmiszerlánc korábbi szakaszain is van mit fejleszteni. A gyártókon és a kiskereskedelmi láncokon túl az Élelmiszerbank már vendéglátóhelyekről is menti a feleslegeket, ehhez a programhoz most irodai kantinok jelentkezését is várjuk.

Növeli a márka presztízsét a fenntartható működés

A vezető FMCG-márkáknak nagy a felelősségük és sok a feladatuk a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság terén.

Dr. Fábián Ágnes
elnök
Magyar Márkaszövetség

– Nem feltétlenül mindig a „nagy” márkák mutatják az utat a kisebbeknek, ez éppenséggel lehet fordítva is. Egyre gyakoribb, hogy feltörekvő brandek, startupok állnak elő olyan úttörő megoldásokkal, diszruptív modellekkel, melyeket aztán a „nagyok” vesznek át. Ez főleg azért fontos trend, mert a nagyobb cégek tőkeereje, méretgazdaságos termelése a fogyasztóknak is kedvezőbb árazást tesz lehetővé. Jelenleg ugyanis a fenntarthatóbb termékek vagy csomagolások jellemzően drágábbak, így inkább a tudatosabb és magasabb vásárlóerővel rendelkező vásárlókhoz jutnak el – hívja fel a figyelmet dr. Fábián Ágnes, a Magyar Márkaszövetség elnöke, a Henkel Magyarország ügyvezetője.

Korábban az egészségesebb, fenntarthatóbb termékek előállítása még a kevesek privilégiuma és persze versenyelőnye is volt. Mára viszont szinte minden márkatulajdonos ezt helyezi előtérbe, egyrészt trendkövető jelleggel, másrészt az egyre inkább etikai szempontok alapján is döntő fiatalokra, a jövő fogyasztóira koncentrálva.

A gyártók szűk úton járnak, amikor egyszerre igyekeznek megfelelni a szigorúbb szabályozásoknak, a magasabb fogyasztói elvárásoknak és az alapanyag-hiányos, dráguló üzleti környezet kihívásainak.

– Nagyon sok a kérdőjel, hogyan is fog működni a jövő évtől az új koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer, milyen céges feladatokkal és persze költségekkel kell majd számolni például a csomagolási hulladék kezelése vagy a betétdíjas rendszer kapcsán.

Emellett a cégeknek a fenntarthatóságra vonatkozó reklámüzenetek miatt is egyre gondosabban kell eljárniuk, objektív és bizonyítható módon igazolva az egyes állításokat. A Márkaszövetség tagjai maradéktalanul igyekeznek betartani nemcsak az idevágó jogszabályokat, de az azoknál gyakran szigorúbb részszabályokat is tartalmazó hazai reklámetikai kódexet is.

Már zajlik a fejlődés, de még bőven van feladat

Az élelmiszeripar több mint két éve kizökkent a normális üzletmenetéből, és azóta egyfajta készenléti módban üzemelve, a rövid távú kihívásokra fókuszál a legtöbb gyártó. Ma az elsődleges a túlélés a cégek nagy többségének.

Vörös Attila
ügyvezető igazgató
FÉSZ

– Látjuk, hogy a fenntarthatóság mindhárom klasszikus irányára – környezeti, társadalmi és gazdasági – törekvés egyre égetőbb, de sajnos úgy tűnik, hogy jelen helyzetben a gazdasági fenntarthatóságra koncentrálnak a gyártók, és a másik két fenntarthatósági dimenzió mentén fel kell majd zárkóznunk a közeljövőben – jelzi Vörös Attila, a FÉSZ ügyvezető igazgatója, aki úgy véli, minden területen fejlődnünk kell. Napjaink „slágere” az energiahordozók kérdése, amiben a cégek az utóbbi években sok apró lépést tettek előre, de még nagyon sokat tudnának tovább haladni. Az élelmiszeriparban általánosan tapasztalható technológiai lemaradást elkezdték ledolgozni, korszerűbb termelési technológiákat szereztek be, ami magával hozza a hatékonyabb energiafelhasználást is.

– Azt tapasztaltuk, hogy a FÉSZ tagsága szeretne fenntarthatóbban működni – állapítja meg Vörös Attila. – A legjobb példa erre talán a csomagolási hulladékok kapcsán folyó jogszabályi környezet átalakítása. Itt egy uniós irányelv miatt a teljes hazai hulladékgazdálkodás átalakítása zajlik. A tagjaink elkötelezettek az eredmények, vagyis az uniós célértékek elérésében. A FÉSZ szakmai szervezetként, elsősorban két dolgot tud tenni. Az első, hogy afféle radarként figyeljük a globális trendeket, a szabályozási környezet előrelátható változásait, majd ezekről átfogó és egyben könnyen emészthető képet adunk a tagságunk számára. A másik, ha már nagyjából látjuk, hogy milyen változások elé néz az élelmiszeripart meghatározó környezet, és ez mit jelenthet a hazai gyártók számára, akkor ezt a tagjaink után döntéshozók felé is közvetítjük. Azt igyekszünk elérni, hogy a fenntartható üzleti működés gazdaságilag is előnyös legyen a gyártók számára, továbbá a fenntarthatósági fejlesztéseket ösztönző környezet alakuljon ki itthon.

A csomagolóanyag nem ellenség!

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára személyes tapasztalatait megosztva elárulja: hogy látszólag, szóban mindenki nagyon környezettudatos, fontosnak tartja a környezet védelmét, ugyanakkor a tettek ennek ellenkezőjét mutatják. Példaként említi, hogy a házhoz menő rendszerben szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok szennyezettsége az 50% körüli értéket mutatja, azaz kb. felerészben idegen anyagot ad át a lakosság hasznosításra.

Nagy Miklós
ügyvezető főtitkár
CSAOSZ

– A gazdasági szervezetek körében a valóságos környezettudatosság már sokkal inkább tetten érhető. Már nemcsak a multinacionális társaságok rendelkeznek fenntarthatósági tervvel, programmal, hanem a hazai cégek körében is ismertek ilyen célkitűzések. Azt azonban látni kell, hogy a környezetvédelem pénzbe kerül. A fenntarthatóság pedig még többe – emeli ki Nagy Miklós. – A csomagolóipar számára a fenntarthatóság követelménye új korszak kezdetét jelenti, ha tetszik, a csomagolástervezés rendszerváltoztatását kényszeríti ki. Új komplexebb megközelítést kell a tervezőknek alkalmazni, úgy kell minimalizálni a csomagolóanyag-felhasználást, hogy a csomagolás áruvédelmi funkciója maximális marad, emellett a környezetterhelése (CO2-kibocsátása) minimalizált és a felhasznált anyagok a lehető leghosszabb ideig körforgásban tarthatók, azaz újrahasznosíthatók maradnak.

Tévesnek tartja azt a felfogást, hogy a műanyagot utálni kell, és mindenáron a kiváltására kell törekedni. A műanyagok szerepe az élelmiszerek csomagolásánál kiemelkedő. Az élelmiszerek 47%-ának csomagolásához a hajlékony falú (jellemzően műanyag alapú) csomagolóanyagok tömegének csupán 13%-ára van szükség. Ezt a forráshatékonyságot semmilyen más csomagolásforma nem tudja teljesíteni.

– A csomagolásra nem szabad a környezet ellenségeként tekinteni, mert hiányában a tönkre menő műszaki cikkek, a megromló élelmiszerek okozta környezetszennyezés (és fertőzésveszély) sokkal nagyobb, mint amit a védelmül szolgáló csomagolás jelent.

A csomagolóipar számára a fenntarthatóság követelménye új korszak kezdetét jelenti

A vállalatoknak kell a változások élére állni

Az elmúlt években jelentős mértékben megnőtt a felelős vezetők, tudatos munkavállalók és a tudatos fogyasztók aránya. A Randstad legutóbbi felmérése szerint a fiatalok munkahely-választásakor fontosabb, hogy mennyire felelősen működik a vállalat, mint a konkrét munkaköri leírás – világít rá Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

Márta Irén
igazgató
BCSDH

– Úgy látom ma már nem az a kérdés, hogy miért kell változtatni, hanem az, hogy hogyan. Nagyon fontos, hogy konkrét megoldásokat, eszközöket, alternatívákat kell biztosítani a hatékony klímavédelem mellett az adaptációhoz is. Sajnos a felmelegedés már tény, mindent meg kell tenni azért, hogy lelassítsuk, de emellett meg kell tanulni alkalmazkodni a következményeihez is. A világunk fenntarthatóbbá tételéhez most egyedülálló lehetőség áll rendelkezésünkre, de csak rövid ideig van alkalmunk cselekedni, átalakítani energetikai, élelmiszer-ellátó, mobilitási-szállítási rendszereinket, településeinket, vállalatainkat és társadalmainkat. Átállni egy a természeti erőforrásokkal gondosabban bánó, azok végességét felismerő és a megfelelő értékén kezelő gazdaságra, társadalomra.

Márta Irén szerint a vállalatoknak a rendszerszintű változások élére kell állnia. Aki korábban lép, láthatóan kevésbé szenvedi el a külső hatásokat, mint az energiaárak növekedése vagy az ellátási láncokban fellépő akadozás. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást is igényel, amely alapjaiban változtatja meg az üzleti vezetők rövid és hosszú távról alkotott elképzeléseit. Az üvegházhatású gázkibocsátások radikális csökkentésén túl a biodiverzitás megőrzését és helyreállítását, valamint a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek visszafordítását is zászlójukra kell tűzniük.

– Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó Time to Transform 2030 programunk, mely az Action 2020 program ajánlásaira, eredményeire épül – hívja fel a figyelmet.

Az elmúlt években jelentős mértékben megnőtt a felelős vezetők, tudatos munkavállalók és fogyasztók aránya

 //

Coca-Cola gyárlátogatás az MMSZ Zöld Tagozattal

A Magyar Marketing Szövetség Zöld Tagozata júniusi értekezletét Dunaharasztiban tartotta a Coca-Cola Magyarország meghívására, egy izgalmas gyárlátogatással egybekötve. Számos iparág képviselője, több mint 40 szakember vett részt a rendezvényen.

Az aktuális gyártási folyamatok megtekintése előtt a Coca-­Cola legfontosabb nemzetközi fenntarthatósági eredményeiről és további terveiről hallhattak a résztvevők Sonia Dimoglitól, a Coca-Cola Szolgáltató Kft. ügyvezetőjétől, majd Szalóky Tóth Judittól, a vállalat public affairs vezetőjétől és egyben a Magyar Marketing Szövetség Zöld Tagozatának alelnökétől.

A rekord számú, 40 fős tagozati szakmai találkozón…

…mindenki elkötelezett a zöld ügyek mellett

– A világ a csomagolási hulladékok problémájával küzd, és mivel ehhez a The Coca-Cola Company is hozzájárul, így a megoldás része is kíván lenni – hangsúlyozta az MMSZ tagozati alelnöke. – Ezért cégünk önként vállalta, hogy 2025-ig minden csomagolóanyagát újrahasznosíthatóvá teszi. A palackok és aludobozok Magyarországon már ma is 100 százalékban újrahasznosíthatóak, 2030-ig pedig legalább 50 százalékban újrahasznosított alapanyagokat használunk majd a csomagolások gyártásához. Illetve 2030-ig a gyártott mennyiség 25 százalékát újratölthető vagy újrahasznosítható palackokban, illetve csomagolás nélkül, italautomatákból értékesítjük.

Mérő Ádám, a The Coca-Cola Company európai consumer & shopper connection managere, az MMSZ elnökségi tagja a fogyasztók környezetvédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdjeiről beszélt a találkozón.

A Zöld Tagozat célja, hogy tagjai számára megmutassa a fenntarthatósági jó gyakorlatokat és a zöld kommunikáció fontosságát. A tagozat vezetői ezért olyan kihelyezett ülésekre szervezik a találkozóikat, ahol minderre megoldásokat is láthatnak a tagok egymástól. A következő, novemberi találkozót a Veluxnál tartják majd november 15-én.

További információ kérhető az info@trademagazin.hu címen. //

K&H fenntarthatósági index: fontos, de késhet a karbonsemlegesség

Suba Levente
fenntarthatósági
programvezető
K&H

Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus rávilágított arra, hogy Magyarország mennyire függ a fosszilis energiáktól. A vállalatvezetők szerint mindenképpen szükség lesz több alternatív energiaforrásra. Ugyanakkor attól is tartanak, hogy a fegyveres konfliktus következményeként ilyen irányú törekvéseik késést szenvedhetnek – derül ki a K&H fenntarthatósági index felméréséből, amelyet június végén mutattak be. A felmérésre most először került sor, és a pénzintézet félévente fogja megismételni az adatfelvételt, hogy követni lehessen a változásokat is.

A cégeknek csak kétötöde érzi úgy, hogy érintett a karbonsemlegességi törekvések szempontjából. Szinte alig van olyan cég, amely saját bevallása szerint a versenytársaihoz képest több üvegházhatású gázt bocsát ki. Így aztán céldátumot sem jelöltek ki, amikorra el kellene érniük a karbonsemlegességet. Megfigyelhető azonban, hogy minél nagyobb egy vállalat árbevétele – illetve minél jelentősebb annak az ágazatnak a karbonkibocsátása, amelyben a cég tevékenykedik –, annál valószínűbb, hogy már jelenleg is számszerűsítik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Jelenleg alig van olyan vállalat, amely zöld energiát vásárolna (2 százalék említette). Az azonban elmondható, hogy minél inkább karbonkibocsátónak számít az az ágazat, ahol a cég tevékenykedik, annál valószínűbb, hogy vásárol a vállalat zöld energiát a szolgáltatójától. A jelentős kibocsátók között ráadásul számos olyan cég van, amely – ha jelenleg nem is, de a közeljövőben – tervez ilyen lépést a fenntarthatóság érdekében. Összességében jelenleg a vállalatok teljes fogyasztásának 1 százalékát sem teszi ki a zöld energia.

– Elgondolkodtató, egyben aggasztó eredmény, hogy a felmérésben részt vevő – főleg a kisebb cégek élén álló – cégvezetők ötöde úgy gondolja, hogy a klímaváltozás nem az emberi tevékenység eredménye, így aztán neki ezzel nincs is dolga… – tette hozzá Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője. //

Szolgáltatások a fenntarthatóság érdekében

Grőger Nóra
business manager
SGS Hungária

Az SGS Hungária Kft. számára a fenntarthatóság szinte már tradicionális fogalom. Évtizedek óta kínálnak fenntarthatóságot támogató megoldásokat és szolgáltatásokat, így segítik a vállalatokat abban, hogy kíméletesebbek legyenek a környezethez, pozitív hatást gyakoroljanak a társadalomra, és nagyobb fokú gazdasági fenntarthatóságot érjenek el.

– Igyekszünk hozzájárulni, hogy partnereink környezetvédelmi szempontból felelősebbé válhassanak, fenntartható létesítményeket és fenntartható termelést biztosíthassanak, illetve jobb munkahelyi és szociális környezetet alakíthassanak ki – jelzi Grőger Nóra, az SGS Hungária Kft. business managere.

Cégük fenntarthatóság melletti elkötelezettségét igazolja, hogy rendelkeznek az FSC® által akkreditált erdőgazdálkodási tanúsítással, ami biztosítja, hogy a faanyag és az abból előállított nyomdaipari termék a helyes társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szabványok alapján tanúsított erdőgazdálkodásból származik, RSPO tanúsítási szabvánnyal, amely a pálmaolaj-termesztőkre és -feldolgozókra vonatkozik, és segít a fenntartható olajpálma-termesztésben, valamint ISCC Plus szabvánnyal, amely lehetőséget kínál az élelmiszeripar szereplőinek, hogy bemutathassák elkötelezettségüket az ellátási láncuk fenntartható menedzselése iránt. //

Körkörös újrahasznosítás

Miklós Zsolt
ügyvezető igazgató
Rondo

A Rondo Hullámkartongyártó Kft. környezetbarát alapanyagokat használ: FSC tanúsított alappapírokat, búzakeményítő ragasztót, késztermékgyártáskor vízbázisú festékeket, ragasztót, a selejtoptimalizálással összefüggésben is.

Klímavédelmi tervük az energiafelhasználás csökkentését, megújuló energia felhasználását és a dízel üzemanyagok kiváltását célozza. A nagyteljesítményű dízeltargoncákat elektromos hajtásúakra cserélik, a teljes üzemi lámparendszert LED-re váltották. Tervezik napelemrendszer telepítését is.

A gyártott termékek esetében 100%-ban működik a körkörös gazdaság a termék teljes életciklusa alatt. A technológiai hulladékot és a vevőktől begyűjtött hullámterméket közvetlenül a papírgyáraknak értékesítik, az ebből készült alappapírból újra csomagolóterméket gyártanak.

– A jövő mindenképpen a hullámkartoné, mivel megfelelő módon visszagyűjthető, nem környezetszennyező és költséghatékony csomagolási megoldást tesz lehetővé – véli Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója. //

Ez a cikk a Trade magazin 2022.08-09.  42-49. oldalán olvasható.