Magazin: A válság nem hozta meg a várt tisztulást

A cégközi kapcsolatokban még mindig óvatosságra int a Coface Hungary. Úgy vélik, fontos jelzésnek kell lenni annak, hogy 2010 első kilenc hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest 18 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója, a növekedési ütem ugyanakkor lassult, de még így is nagyon magas.

Az év végére 6 százalék feletti fizetésképtelenségi hányadot prognosztizál a Coface Hungary legfrissebb elemzése. Ez egyébként közel 10 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot. A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek. A Coface Hungary szerint az első háromnegyedév a hitelbiztosítás szempontjából egy stabilizációs időszakot jelentett.

Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője meglepőnek tartja, hogy a válság nem okozott drasztikus megtisztulást a piacon, nem emelkedett extrém módon a felszámolási eljárások száma, hanem most már csökkenő tendenciát mutat a növekedés. „Így azt is mondhatnánk, hogy ha a válság nem következett volna be, ezek a számok már javuló tendenciát is mutathatnának.” Kárpáti úgy véli, sokkal több szereplőnek kellett volna igazából eltűnnie. Nem következett be egy olyan megtisztulási folyamat, amelynek eredményeként a tőkeerős cégek számára a válság utáni kilábalás egyértelműbb és gyorsabb lehetne.

Az új csődtörvény nem oldotta meg azt a problémát, hogy a csalárd felszámolások ne legyenek vonzóak; azok az adósok, akik hajlamosak visszaélni a joggal, a csődeljárás területén is megjelentek. A jogszabály nem szigorította kellő mértékben az ügyvezetők felelősségét – véli Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogtanácsosa.

Kockázatos ágazatok

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodási és a turisztikában tevékenységet folytató vállalkozások vannak még nagy számban, ami szinte egy az egyben megegyezik a tavalyi év hasonló időszakával.

Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább a gépiparban tevékenykedők (+43,61 százalék), valamint az ingatlangazdálkodók (+37,11 százalék) körében romlott a mutató egy esztendő alatt. Mivel a hazai gépipar teljesítményét főképp nagy, nemzetközi cégek határozzák meg és összességében a benne szereplő cégek száma alacsony, a magas csődhányad nem befolyásolja érdemben az országos értékeket. Azonban az ingatlangazdálkodókat egyértelműen a válság küldte padlóra. A drasztikusan visszaeső ingatlanfejlesztések és beruházások valósan tükrözik az aktuális válsághelyzetet, mindemellett az évek óta pangó irodapiac önmagában is az ingatlangazdálkodók mélyrepülését eredményezi.

A hitelszűke hátrányai

„Amennyiben nem „w” alakú lesz a válság, vagyis nem történik egy újabb visszaesés, egy folyamatos, lassú javulás érzékelhető mind a kockázatvállalási kapacitás oldaláról, mind a biztosítók bevétele és kárhányada szempontjából. Ennek a legfőbb oka az, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megtisztították a hitelbiztosítók a portfólióikat, ami javulást eredményezett a kárhányadban” – mondta Bagyura András, a Coface kereskedelmi vezetője.

A Coface Hungary szakértői továbbra is problémának tartják a hitelezés alacsony, illetve elégtelen szintjét. A drága és nehezen elérhető banki finanszírozás miatt növekszik a cégek egymás közötti hitelezése. Mivel a magyar gazdaságban a cégek nagy része alultőkésített, minél inkább szűkül a hitelhez jutás lehetősége, annál kevésbé képesek megőrizni a korábbi teljesítményüket, még akkor is, ha piaci igény lenne rá. Kárpáti szerint amíg a bankszektor a jelenlegi kockázatvállalási szinttel, a válság ellenére is hatalmas profitot tud termelni, addig semmilyen kényszer nincs rá, hogy valós kockázatvállalással, komolyabban beszálljanak a gazdaság finanszírozásába és megszűnjenek a hitelfelvételt ellehetetlenítő fedezet-előírások.