A válság már kézzelfogható valóság
A Szonda Ipsos idősoros kutatásában résztvevők egyre pesszimistábbak a jövőt illetően.
A Szonda Ipsos a Válságmonitor
kutatássorozatban 2008 októberétől lakossági
és vállalati célcsoportokban online kutatásokat
végzett a pénzügyi-gazdasági válság
megítélésével kapcsolatban. A válaszadók
szerint a jelenlegi válság széles hatókörű:
egyaránt érinti Magyarországot, az Amerikai
Egyesült Államokat, az EU nyugati és közép-keleti
országait, és Magyarország sebezhetőbb, mint
Szlovákia, és sokkal sebezhetőbb, mint Ausztria. E
mögött a vélekedés mögött az
állhat, hogy ugyan a válság epicentruma a
fejlett világ országai voltak, a krízis mégis
nagyobb mértékben érintette a kevésbé
fejlett kelet-európai országokat. Ezt az is
alátámasztja, hogy egyre többen gondolják
úgy, hogy Ausztriához képest Magyarország
nagyobb mértékben érintett.
A pénzügyi-gazdasági
válság legvalószínűbb következményei
a kutatásban résztvevők szerint a munkanélküliek
számának emelkedése, a gazdasági
recesszió, a bérek/nyugdíjak értékvesztése.
Egyre többen tartanak a munkanélküliek számának
emelkedésétől, a hitelek bedőlésétől,
a lakossági fogyasztás visszaesésétől, a
magas inflációtól, a megtakarítások
elvesztésétől.
Egyre többen vannak azok, akik
szerint a válság már kézzelfogható
valóság, egyre többen vélik úgy,
hogy rövid távon személyesen is érinti őket
(85%). Így decemberhez képest számottevően –
egyaránt 7%-al – nőtt azok aránya, akik a lehetséges
személyes hatások között említették
a kiadások visszafogását, vagy a nagyobb
kiadások változtatását/elhalasztását.
Mindezek függvényében a lakossági
fogyasztás nagyarányú visszaesése
várható. Továbbá februárra
lényegesen nőtt azok aránya, akik szerint
elértéktelenednek az ingatlanok, a befektetések,
akik a költségek fedezésére felhasználják
megtakarításaikat, vagy akik nem tudják fizetni
törlesztő részleteiket.
Annak ellenére, hogy a
munkanélküliek számának emelkedését
sokan valószínűsítik, mint a válság
egyik lehetséges következményét (94%),
mégis viszonylag kevesen (29%) mondják, hogy
elveszíthetik munkahelyeiket, vagy félnek munkahelyeik
elvesztésétől (33%). Igaz, hogy a munkahelyeik
elvesztését féltők aránya decemberről
februárra számottevően megnőtt, és februárra
a válaszadók 3%-át már el is bocsátották.
Nagyon sok válaszadó közvetlen környezetében
van olyan személy, aki már elveszítette a
munkahelyét, akit már elbocsátottak.
A Szonda Ipsos Válságmonitor
kutatássorozatában számos más kérdéskört
vizsgál, a többi között a válsággal
kapcsolatos fogyasztói és vállalati
stratégiákat, milyen területeken és milyen
mértékben várható a fogyasztás
csökkentése, milyen életmódbeli
változásokat hozhat a válság
körülményeihez való alkalmazkodás, pl.
a saját kezűleg készített termékek, vagy
szolgáltatások igénybevétele,
szabadidő-eltöltés változása, innovatív
termékek iránti igények.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >