A válság már kézzelfogható valóság
A Szonda Ipsos idősoros kutatásában résztvevők egyre pesszimistábbak a jövőt illetően.
A Szonda Ipsos a Válságmonitor
kutatássorozatban 2008 októberétől lakossági
és vállalati célcsoportokban online kutatásokat
végzett a pénzügyi-gazdasági válság
megítélésével kapcsolatban. A válaszadók
szerint a jelenlegi válság széles hatókörű:
egyaránt érinti Magyarországot, az Amerikai
Egyesült Államokat, az EU nyugati és közép-keleti
országait, és Magyarország sebezhetőbb, mint
Szlovákia, és sokkal sebezhetőbb, mint Ausztria. E
mögött a vélekedés mögött az
állhat, hogy ugyan a válság epicentruma a
fejlett világ országai voltak, a krízis mégis
nagyobb mértékben érintette a kevésbé
fejlett kelet-európai országokat. Ezt az is
alátámasztja, hogy egyre többen gondolják
úgy, hogy Ausztriához képest Magyarország
nagyobb mértékben érintett.
A pénzügyi-gazdasági
válság legvalószínűbb következményei
a kutatásban résztvevők szerint a munkanélküliek
számának emelkedése, a gazdasági
recesszió, a bérek/nyugdíjak értékvesztése.
Egyre többen tartanak a munkanélküliek számának
emelkedésétől, a hitelek bedőlésétől,
a lakossági fogyasztás visszaesésétől, a
magas inflációtól, a megtakarítások
elvesztésétől.
Egyre többen vannak azok, akik
szerint a válság már kézzelfogható
valóság, egyre többen vélik úgy,
hogy rövid távon személyesen is érinti őket
(85%). Így decemberhez képest számottevően –
egyaránt 7%-al – nőtt azok aránya, akik a lehetséges
személyes hatások között említették
a kiadások visszafogását, vagy a nagyobb
kiadások változtatását/elhalasztását.
Mindezek függvényében a lakossági
fogyasztás nagyarányú visszaesése
várható. Továbbá februárra
lényegesen nőtt azok aránya, akik szerint
elértéktelenednek az ingatlanok, a befektetések,
akik a költségek fedezésére felhasználják
megtakarításaikat, vagy akik nem tudják fizetni
törlesztő részleteiket.
Annak ellenére, hogy a
munkanélküliek számának emelkedését
sokan valószínűsítik, mint a válság
egyik lehetséges következményét (94%),
mégis viszonylag kevesen (29%) mondják, hogy
elveszíthetik munkahelyeiket, vagy félnek munkahelyeik
elvesztésétől (33%). Igaz, hogy a munkahelyeik
elvesztését féltők aránya decemberről
februárra számottevően megnőtt, és februárra
a válaszadók 3%-át már el is bocsátották.
Nagyon sok válaszadó közvetlen környezetében
van olyan személy, aki már elveszítette a
munkahelyét, akit már elbocsátottak.
A Szonda Ipsos Válságmonitor
kutatássorozatában számos más kérdéskört
vizsgál, a többi között a válsággal
kapcsolatos fogyasztói és vállalati
stratégiákat, milyen területeken és milyen
mértékben várható a fogyasztás
csökkentése, milyen életmódbeli
változásokat hozhat a válság
körülményeihez való alkalmazkodás, pl.
a saját kezűleg készített termékek, vagy
szolgáltatások igénybevétele,
szabadidő-eltöltés változása, innovatív
termékek iránti igények.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Fogyasztóvédelmi kiválóságok díjazása: elismerték a 2024. év legjobbjait
Az idei év kiemelkedő fogyasztóvédelmi referensei és különdíjazottjai vehették át…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 0,2 százalékkal mérséklődött októberben
Októberben az ipari termelés volumene 0,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,1 százalékkal…
Tovább olvasom >A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >