A válság előtti szinthez közelít a magyar-orosz kereskedelem

Dinamikusan fejlődik és a válság előtti szinthez közelít a magyar-orosz kereskedelem – mondta pénteken egy győri konferencián Alekszej Kazacskov, az Oroszországi Föderáció budapesti kereskedelmi követtanácsosának helyettese.

A tavalyi forgalom – 25 százalékos növekedéssel – 12,6 milliárd dollár volt, ami csak kevéssel marad el a 2008-as csúcsév 14 milliárdos adatától. Az Oroszországból érkező tőke felét kitevő Mol-pakett visszavásárlása után is másfélmilliárd dollár orosz befektetés maradt Magyarországon – mondta.

Alekszej Kazacskov szerint mintegy kétezer olyan cég működik Magyarországon, amelyet orosz állampolgárok alapítottak, legtöbbjük kis- és középvállalkozás. Arról viszont nem áll rendelkezésre adat, hogy hány magyar érdekeltségű társaság van jelen Oroszországban.
Hozzátette: magyar vállalkozások eddig mintegy kétmilliárd dollár értékben fektettek be eddig Oroszországban. Kiemelte: az OTP a közelmúltban két helyi pénzintézetbe is bevásárolta magát, a terjeszkedést korábban elkezdő Richter pedig a helyi gyógyszerpiac négy százalékát mondhatja magáénak.
Mind az orosz, mind a kínai befektetők legkedveltebb célpontja a térségben Magyarország – mondta Bernek Ágnes főiskolai tanár, a konferenciát a győri Széchenyi István Egyetemmel közösen rendező budapesti Zsigmond Király főiskola geopolitikai kutatóintézetének vezetője.
Az orosz tőke arányát nagyon nehéz megbecsülni, hiszen ezek a cégek előszeretettel intézik Cipruson keresztül befektetéseiket, de ha a két államból származó tőkét összesítjük, az is csak a hazai befektetések öt százalékát teszi ki – jegyezte meg.
Hozzátette: Kína ugyanezt a módszer alkalmazza Hongkongon keresztül, de a két államból érkező befektetések így is csak a teljes torta egy százalékát teszik ki.
Megjegyezte: „egyelőre messze nem kerültünk át az európaiból az eurázsiai erőtérbe”, de jelzésértékű, hogy mindkét állam legnagyobb kereskedelmi bankja jelen van a magyar piacon.
Mint mondta:a Bank of China 1997-ben nyitott budapesti fiókot a 9-12 ezresre becsült kínai kolónia kiszolgálására, a Szberbank pedig a közelmúltban, a Volksbank-fiókhálózat megszerzésével lépett be a magyar piacra. (MTI)