A vágott virágtól a betonkeverőben készült ételízesítőig

Budapesti családi ház alagsorában kevert kozmetikumok, hamisított vágott virágok, betonkeverőben készült ételízesítő. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal századosa ilyen és ehhez hasonló példákkal illusztrálta azt, hogy ma már határtalan a hamisítók fantáziája. A termékek hamisításával pedig nem csak gazdasági, hanem egészségügyi károkat is okoznak a bűnelkövetők.

A hamisítás elleni küzdelem az állami és a civil szféra széleskörű összefogása és a nyilvánosság korrekt tájékoztatása nélkül lehetetlen. Ezért hagyományteremtő szándékkal is nyilvános egyeztetést és sajtóbeszélgetést tartott június 6-án a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve a vállalkozásokat és a civileket képviselő Magyar Márkaszövetség és Magyar Védjegy Egyesület.

Dr. Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke köszöntőjében pozitívan értékelte a magyar Európai Uniós soros elnökség ideje alatti szellemi tulajdonvédelmi tevékenységeket. Elmondta, hogy Magyarországon ülésezett a Hamisítással és Kalózkodással Foglalkozó Európai Megfigyelőközpont. Hozzátette, hogy idén hazánkban kormányrendelettel újjáalakították és megerősítették a hamisítás elleni küzdelem legmagasabb szintű koordináló szervezetét, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet (HENT). A HENT az illetékes állami és civil szereplők összefogásának biztosításán kívül szemléletformáló kampányokat és kutatásokat is végez. Legfrissebb, 241 középiskola 17 435 diákja által kitöltött on-line felmérésük szerint a hamisítványok jelen vannak a fiatalok mindennapjaiban is. Miközben a válaszadók többsége tud arról, hogy a hamis termék forgalmazása bűncselekmény és kárt okoz a jogtulajdonosnak, ezzel szemben a digitális tartalmak esetében már megengedőbb, 33% nyilatkozott úgy, hogy nem is hallott még a szerzői jogról.

Ezzel kapcsolatban Ács Tamás, a Magyar Márkaszövetség elnöke megerősítette, a hamisítás és kalózkodás már régóta nem egyszerű szabadalmi vagy iparjogvédelmi ügy, hanem alapvető gazdasági versenyképességi és nemzetbiztonsági kérdés. Sikeres márkák nélkül ma nem létezhetnek sem sikeres cégek, sem sikeres nemzetek. Ez különösen igaz a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor a vásárlóerő csökkenése, a szürke- és feketegazdaság növekedése miatt egyes termékkategóriákban 15-20%-os visszaesésekre is sor került.

Gláser Tamás, a Magyar Védjegy Egyesület elnöke a civil szakmai szervezetek jelentőségét is hangsúlyozta a hamisítás elleni küzdelemben. Mint minden iparágat, a hamisítást is a kereslet-kínálat szabályai mozgatják. Míg az állam elsősorban a kínálati oldalt, magát a hamisítást igyekszik visszaszorítani, addig a szakmai szervezeteknek a jövőben jobban kellene nyitniuk a fogyasztók felé, elsősorban felvilágosítással, szemléletformáló kommunikációval. Ilyen kezdeményezéseket is bemutatott prezentációjában Ivicsics Gábor a NAV századosa, például azt a kizárólag hamisított termékekkel „berendezett” szobabelsőt, mely mint mozgókiállítás lesz jelen idén is egyes hazai zenei fesztiválokon és rendezvényeken.

A sajtóbeszélgetés végén a Magyar Márkaszövetség és a Magyar Védjegy Egyesület hivatalos együttműködési megállapodást írt alá, ezzel is kifejezve elkötelezettségüket a hamisítás elleni közös küzdelem mellett.