A turisztikai szektor munkaerőpiaci alkalmazkodóképességének fejlesztése

A záró szakasz kiemelkedő pontja volt a 2022. május 05-én megrendezett konferncia Szegeden. Eleget téve a mai kor technikai követelményeinek, a távolmaradók online is követhették, illetve akár vissza is nézhetik az eseményt ITT.

Az aktuális gazdasági, világpolitikai és az ágazatban kiemelten érvényesülő munkaerőpiaci problémák jelentősen megnehezítik a szálláshelyek és vendéglátóegységek minőségi szinten tartását. A pályázat középpontjában az ágazatot érintő aktuális témák álltak: a turizmus munkaadói és munkavállalói oldala közötti hatékonyabb együttműködés és kommunikáció elősegítése, valamint a pandémia munkavégzésre gyakorolt hatásai. Célja a turisztikai szektor foglalkoztatási potenciáljának maximalizálása és a munkaerőpiaci alkalmazkodóképességének fejlesztése, családbarát és atipikus megoldások terjesztésének segítése. Közvetlen célcsoportját a turisztikai szektorban dolgozók jelentik, mind a munkavállalók, mind a munkaadók bevonásra kerültek. A projekt elsődlegesen a hazai turisztikai szektorra kíván hatást kifejteni, területileg az ország hat kevésbé fejlett régiójára összpontosít.

A projekt során szekunder és primer kutatás készült: előbbi folyamán hazai és nemzetközi forrásból származó adatokat dolgoztak fel és ennek eredményeképp elkészült egy munkaerőpiaci tanulmány, utóbbi során pedig feltérképezték a turizmus-vendéglátás ágazat munkaadói és munkavállalói oldalának aktuális helyzetét, különös tekintettel a pandémia hatásaira. A munkaadói interjúk felvételére 2021. novembere és 2022. februárja között a munkavállalói kérdőívek kitöltésére 2021. december és 2022. január hónapokban került sor. A kutatás eredményeiből tananyag készült, melyre építve 2022. április végén képzést is tartottak Győrben.

Munkaadói szemszögből a legfontosabb következtetéseket az alábbiakban gyűjtöttük össze:
• A járvány különböző módon érintette a családi, vagy mikrovállalkozásokat, mint a nagy szállodaláncokat. A területi eltérések szintén jelentősek.
• A vírushelyzetet megelőzően is markáns problémát okozott az egyre kiterjedtebb és differenciáltabb szakemberhiány. Ezzel magyarázható, hogy a munkaadók – még a bezárások idején is – igyekeztek megtartani a munkavállalókat, különösen az értékes szakterületek képviselőit.
• A vírushelyzetből a nagy szereplők leginkább előre menekültek, azaz sokan elvégezték a tervezett beruházásokat, fejlesztéseket. A kisvállalkozások közül azok maradtak talpon, akik kellő tartalékokkal rendelkeztek és tudtak profilt váltani, – pl. élelmiszer, készétel kiszállítás – vagy eleve több lábon álltak.
• Az előzetesen beindított digitális fejlesztések jelentősége megnőtt a pandémia időszakában. Gyakorlatilag minden kommunikáció lényegileg erre a platformra fókuszált a vírushelyzet csúcsidőszakában.
• A családbarát szemlélet, folyamatosan teret nyer a vendéglátásban, bár tudható, hogy munkavállalói szempontból a szektor nem kifejezetten családcentrikus.
A munkavállalók számára összeállított kérdőív 30 kérdést tartalmazott, melyek elsősorban a koronavírus helyzet okozta változásokra voltak felfűzve. A kérdőívet összesen 254-en töltötték ki.
• A legjelentősebb változás, ami leginkább érintette az embereket az a jövedelmi helyzet változása volt. Ez az emberek majdnem 60%-át érintette. Viszont ez nem feltétlen jövedelemcsökkenést jelentett. A csökkenés és növekedés aránya 2:1.
• A válaszadók majdnem felét érintette a munkaidő változása. Ez a vírus tetőzésekor negatív, a korlátozások feloldásakor pedig erősen pozitív volt. Különösen a nyári hónapokban, a kedvelt nyaralóhelyeken.
• Érdekesség, hogy a válaszadók negyede végzett otthoni tevékenységet. Ez jelzi, hogy amilyen munkát lehetett, a vírus időszakában azt szinte mindenki hazavitte.
• A munkavállalók 30%-ának megváltozott a munkaköre. A finanszírozható munkavállalói létszámnak gyakorlatilag minden jelentkező feladatot el kellett végezni. Ez egyébként is jellemző a mikrovállalkozásokra, de normál esetben a cég méretének növekedésével együtt jár a feladatok differenciálódása is. A járványhelyzet mindezt kiterjesztette a nagyobb vállalkozásokra is.
• A válaszadók több, mint 2/3-a jelezte, hogy az anyagi bizonytalanság az, ami a leginkább jellemző módon befolyásolta az életét. Ennél csak kicsivel volt kevésbé preferált a munkahelyi stressz és bizonytalanság fokozódása. Sokaknál szerepelt még az egészségügyi állapotuk miatti aggódás és a stabil munkahely iránti vágy.
A kutatás nem reprezentatív, de megerősítette, hogy a koronavírus eddig soha nem tapasztalt kihívásokkal állította szembe a teljes ágazatot. A nemzetközi helyzet, a társadalmi dinamikák felerősödése, (a különböző országok víruskezelési stratégiája, orosz-ukrán konfliktus) folyamatosan átcsoportosítja a vevőkört és ez a gazdasági helyzet új kihívásokkal állítja szembe az ágazati szereplőket. Azok a vállalkozások tudtak leginkább talpon maradni, akik képesek voltak tartalékokat képezni, több lábon állnak, rugalmasan lépnek a felmerülő új helyzet láttán, illetve azok, akik hatékony kapcsolati hálóval rendelkeztek.

A záró konferencia alkalmat adott a projekt- és kutatási eredmények ismertetése mellett az ágazat szereplőinek egyéb aktuális témákat érintő eszmecseréjére is. Ugyancsak hasznos találkozási és tájékoztatási lehetőség volt a 2022. május 12-én Baktalórántházán megtartott workshop, mely a VIMOSZ egyik tagjának, az MNGSZ Küldött Közgyűlésének keretében került megrendezésre.
További információ a Google Play áruházon keresztül letölthető VIMOSZ applikáción, illetve a www.vimosz.org honlapon keresztül érhető el.