A többéves átlagnál jobb a kukorica- és napraforgóhozam Vas megyében

A kukorica hektáronkénti átlaghozama 30 százalékkal, a napraforgóé pedig 40 százalékkal haladta meg idén Vas megyében az elmúlt 15 év átlaghozamát – közölte Márkus Antal mezőgazdasági szaktanácsadó az MTI-vel.

A Vas megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának adatai alapján az elmúlt 15 évben a kukorica hektáronkénti átlaghozama 5,78 tonna volt, míg idén 30 százalékkal több, átlagosan 7,56 tonna termést takarítottak be a kukoricaföldekről. A napraforgó átlaghozama még ennél is nagyobb arányban, mintegy 40 százalékkal haladta meg a korábbi évek átlagát.

Az idén a napraforgó hektáronkénti átlaghozama 2,84 tonna volt, míg az elmúlt másfél évtizedben hektáronként átlagosan 2,03 tonna volt a tányértermés. A napraforgó átlaghozama 1990–2000 között mindössze 1,67 tonna volt, 2006-2010 között 2,40 tonna napraforgó termett; így az első időszakot 70 százalékkal, az elmúlt öt évet pedig 18 százalékkal haladta meg a napraforgótermés.

A mezőgazdasági szakmérnök szerint az adatok ezért is „meglepőek”, mert idén április elejétől október végéig 449 milliméter csapadék esett, ami megegyezik a sokéves, 446 milliméteres átlaggal. Megjegyezte; tavaly ebben az időszakban 100 milliméterrel több eső esett, ennek ellenére a kukorica hozama 1 tonnával, a napraforgóé pedig 0,44 tonnával volt kevesebb, mint idén.

A mezőgazdasági szakértő szerint az idei kedvező hozamot megalapozta, hogy a kukorica címerhányásakor és a napraforgó virágzásakor bőven volt csapadék. A napsütéses órák száma idén 326 órával, mintegy 24 százalékkal haladta meg a sokéves átlagot, ennek köszönhetően betakarításkor mindkét növény víztartalma jó volt, így jelentős költséget tudtak megtakarítani a termelők.

Jól sikerült a vetés utáni gyomirtás is, ahol a májusi eső későn jött és az alapkezelés nem volt teljesen hatásos, ott különböző (rimszulfuron, trifenszulfuron-metil, nikoszulfuron és floraszulam) hatóanyagokkal irtották ki a gyomokat – magyarázta Márkus Antal. Kiemelte azt is, hogy a gazdák az utóbbi években egyre inkább a tápanyagot és a vizet jobban hasznosító fajtákat és hibrideket termesztenek. A megyében az elmúlt években átlagos szántóterületre vetítve 100 kilogramm vegyes hatóanyagot tartalmazó műtrágyát használtak, míg az 1970-es években átlagosan 250 kilogramm műtrágya került a földekbe.

A szakértő elmondta: az idén 69 ezer hektárnyi területen vetettek őszi növényeket, míg 1990-2000 között mindössze 40 ezer hektáron került ősszel földbe a mag. Az őszi búzát 38-40 ezer hektáron, a repcét 20-21 ezer hektáron vetették el, 1-2 ezer hektárnyi területen tritikálé, kisebb területen rozs, 5 ezer hektáron pedig őszi árpa került a földbe. Az őszi búza- és a repceföldek nagy részén már idén ősszel elvégezték a gyomirtást.

A tavalyi őszi repcevetésből 3 ezer hektárt kellett felszántani, és várhatóan jövőre is erre kell számítani. Tavaly a sok csapadék és hideg, idén a száraz és meleg gátolta vetést és fejlődését – jegyezte meg Márkus Antal, hozzáfűzve, hogy ahol megőrizték a talaj nedvességét, „erős, hibátlan” repcevetések vannak, de ahol erre kevésbé figyeltek, hiányosak a vetések. (MTI)