A Tiszántúlon feleannyi mézet termeltek a méhészek az aszály miatt

(Fotó: Pixabay)

Haász Ferenc elmondta, repce és akácméz „még csak-csak lett”, de az olajretek, a hárs és a Békés megyében a leginkább jellemző napraforgó az aszály miatt szinte semmi mézet nem adott; így vegyes mézet sem sikerült itt előállítani. Aki nem vándoroltatja a méheket, méhcsaládonként jellemzően 35-40 kilogramm mézet tud pergetni; aki utaztat, az 65-70 kilogrammot. Idén ennek körülbelül a felét sikerült elérni, főként az járt rosszul, aki nem vándorolt – közölte.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy mintegy hat hete nincs felvásárlás a nagybani piacon

Ennek okát egyrészt az Ukrajnából vámmentesen, nagy mennyiségben az unióba érkezett mézben látja, ami túlkínálatot okozott. Másrészt a felvásárlók is óvatosabbak, nem mernek nagy mennyiséget beszerezni a jelenlegi helyzetben egyre inkább luxuscikknek számító termékből – vélekedett. A szakember hangsúlyozta, a méz hordóban hosszú ideig eltartható, viszont bekristályosodik, az egyre növekvő gázárak miatt túl drágává válhat az, hogy melegítéssel ismét folyóssá tegyék. „Egy kamionnyi méz esetén ez többmillió forint nagyságrendű plusz költség lehet” – közölte. A közeledő karácsonyi időszak szerinte maximum a piaci és a háztáji értékesítést pezsdítheti némileg fel, ám az a forgalom mindössze 25 százalékát teszi ki. A nagybani piacokon a mézminősítéssel már el kellett volna indulnia a folyamatnak, de ennek nincs semmi jele – mondta. Mézhiányra a szakember ugyanakkor nem számít, mint mondta, az „ország idén kétarcúvá vált”, a Dunántúlon jó évet zárnak a méhészek. Az energiaárak emelkedése a méhészeknél a szállítási, utaztatási költségben jelentkezik; illetve a nyersanyagárak – főként a cukor – drágulása a méhek őszi etetését, az élelempótlás költségét emelheti meg. Ez a hatás jövőre jelentkezik majd, ahogyan azt is akkor látják, ha a nem megfelelő tápanyagpótlás miatt elpusztulnak a méhek – közölte Haász Ferenc.

MTI