A tipikus magyar vendég ritkán jár étterembe

A legtöbb magyar vendég a konyha jellegét, a hazai ízeket és az ételek elfogadható árait veszi figyelembe, amikor vendéglőt választ. Szempont még a higiénia és az étterem elérhetősége.

Ugyanez a sorrend a világ legtöbb országában –  állapította meg a Nielsen piackutató vállalat 52 országban, köztük Magyarországon végzett  felmérése.
Amíg azonban a magyar válaszadók 83 százaléka jár kisebb-nagyobb rendszerességgel étterembe, addig az európai arány 93, a globális 95 százalék. Tizenkilenc európai ország közül Magyarországon a legmagasabb – 17 százalék – azok aránya, akik sohasem étkeznek vendéglőben. Az étterembe járó magyarok több mint fele havi egy alkalomnál ritkábban, 4 százaléka naponta vagy majdnem minden nap nyilvános helyen étkezik. 52 százalékunk vacsorázni, 46 százalékunk ebédelni tér be. Az európai átlaghoz képest nálunk kisebb a vacsorázók, viszont nagyobb az ebédelők részaránya. A magyarok fele leggyakrabban családtagokkal, barátokkal megy étterembe, egyharmaduk pedig partnerével.
A magyaros konyhát részesíti előnyben honfitársaink több mint fele. Általában világszerte a saját ország ízeit keresik az emberek a vendéglátásban, e szempontból  az olaszok állnak az első helyen 91 százalékkal.  Magyarországon más országok ételei, konyhái közül kimagaslóan legkedveltebb az olasz és kínai. Ezzel ellentétben, az 52 vizsgált országban  a kínai megelőzi az olasz konyhát.
Az otthonon kívüli étkezés gyakorisága  tükrözi a helyi kulturális szokásokat. Amíg például az ázsiai társadalmi érintkezésben fontos alkalom az otthonon kívüli étkezés, addig az európai kultúra inkább a családi asztalnál történő étkezésre fókuszál.
Európában  legnagyobb arányban, a görögök, írek, finnek, norvégok, dánok, portugálok, svájciak és finnek járnak étterembe.