A tervezettnél is kisebb lehet a hiány

A belső és külső egyensúly is jelentősen javul, a reálkeresetek az üzleti szférában már emelkednek, ugyanakkor az infláció és kamatszínvonal magas.A GKI Gazdaságkutató
Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével
készült előrejelzése szerint az államháztartás
hiánya az év első öt hónapjában az
éves előirányzat 40%-át sem érte el, ami
lényegesen alacsonyabb a szokásosnál. A
külkereskedelmi mérlegben az első négy hónapban
– a cserearány-romlást okozó
energiaár-növekedés ellenére – 330 millió
euró aktívum keletkezett, amire a rendszerváltás
óta nem volt példa. Az infláció viszont a
tavalyi nagyon magas szintről csak igen lassan mérséklődik.
Az első öt hónap átlagában 6,9%-os
áremelkedés történt, április végére
az index 6,6%-ra ment le, májusban pedig 7%-ra ment fel. A
világméretű áremelkedés nyomán az
infláció már a térség szinte
mindegyik országában – Szlovákia és
Lengyelország kivételével –azonos vagy
magasabb a magyarnál.

Idén az államháztartási
deficit várhatóan kisebb lesz a törvényben
jóváhagyottnál (4% helyett 3,8%). Így
Magyarország már idén az úgynevezett
túlzott deficit eljárás megszüntetésének
közelébe ér (ahhoz – a nyugdíjpénztári
korrekcióval – 3,6%-os hiány tartozik), sőt, akár
teljesítheti is ezt a maastrichti kritériumot!! Azonban
ezzel is valószínűleg nálunk lesz a legmagasabb
államháztartási hiány az EU-ban. A
költségvetési kiigazítás
megkezdésétől az idei évig végbemenő
egyenlegjavulás több mint 40%-a a közterhek
növekedéséből, 20-20%-a a bér- és a
dologi kiadásokból, illetve 15%-a a beruházási
kiadások visszafogásából adódik.
A külgazdasági egyensúly
tovább javul. A folyó fizetési és
tőkemérleg hiánya az I. negyedévben – az
EU-támogatások élénkülése
következtében – látványosan, 0,6 milliárd
euróval csökkent, s 0,6 milliád euróval
növekedett a külföldi működőtőke beáramlása
is. Az év egészében a külső finanszírozási
igény 3,5 milliárd euróra, a GDP 3,2%-ára
csökken (a tavalyi 4%-ról).
Az infláció fő
hajtóereje 2008-ban már nem a kiigazítás,
hanem a világpiaci energia-, nyersanyag- és
élelmiszerárak növekedése. Az éves
átlagos infláció 6,5%-ra, az év végi
árindex pedig 5,5%-ra mérséklődik. A világ
többi részéhez hasonlóan a magyar inflációs
(dezinflációs) pálya is feljebb tolódott.
Mivel az egyensúlyjavítás
szükségszerű negatív hatásai főleg tavaly
érték a gazdaságot, idén, amikor a
világban lassul a növekedés és fokozódik
az infláció, nálunk fordítva történik:
a tavalyi rendkívül alacsony szinthez képest
gyorsul a fejlődés, s nagyon magas szintről, de lassul az
áremelkedés.