A termény háromnegyede a beporzó állatoktól függ
A világon csaknem másfél milliárd munkahely és az összes termény háromnegyedének léte függ a beporzó állatoktól, ezért ha nem állítják meg a méhek és lepkék számának csökkenését, az óriási veszélyt jelenthet az emberi jólétre – figyelmeztetnek hétfői közleményükben a brit Readingi Egyetem tudósai.
A szakértők egy globális felmérésben vettek részt, melynek eredményei szerint a beporzó állatok közvetlenül felelősek a fontos terménytípusai háromnegyedének fejlődéséért. Ilyen termények például a gyümölcsök, gabonák és mogyorófélék, a kávé és a kakaó is.
Ez különösen a világ szegényebb, vidéki közösségei, vagyis a főként a mezőgazdaságból élők hetven százaléka számára kiemelt jelentőségű. A mezőgazdaságban 1,4 milliárd embert alkalmaznak, ez a világ gazdasági szempontból aktív munkaerejének mintegy egyharmada” – olvasható a Nature című lapban megjelent tanulmányban.
A beporzásban résztvevő állatok nagyrészt méhek lepkék, pillangók, darazsak és bogarak, de bizonyos növények esetében madarak, denevérek és gyíkok végzik a beporzást, egyes esetekben pedig a szél viszi a virágport.
A szakértők szerint az állatok által beporzott növények döntő jelentőségűek az emberek kiegyensúlyozott táplálkozása szempontjából, mivel olyan fontos összetevőket tartalmaznak, mint az A- és C-vitamin, a kalcium, a fluorid és a folsav. A beporzók eltűnésével ezért jelentősen megnőne a megelőzhető betegségek aránya a világon. „Ennek eredményeképpen évente 1,4 millióval nőne a halálozások száma” – vélik a kutatók.
A vadon élő növények is veszélyben vannak, hiszen a trópusi növényzet több mint kilencven százalékának beporzása állatoktól függ. Csaknem minden ötödik gerinces beporzót – többségük madár és denevér – a kihalás veszélye fenyegeti. A méhfajok és a pillangók mintegy kilenc-kilenc százalékát sorolják a veszélyeztetett állatok közé.
A méhek húszezer faja felelős a világ 107 fő termése több mint kilencven százalékának beporzásáért.
Az európai, észak-amerikai és egyéb méhpopulációkra nagy veszélyt jelent az úgynevezett kolónia-összeomlás (Colony Collapse Disorder, CCD) jelensége, amikor az egy kaptárban élő méhek száma gyorsan, váratlanul és katasztrofális mértékben lecsökken. Ennek hátterében a tudósok szerint atkák, vírus, gomba, rovarirtó szerek vagy a tényezők kombinációja állhat.
A tanulmány szerzői szerint intézkedésekre van szükség, hogy megvédjék az állati beporzókat a mezőgazdasági termelés hátulütőitől. A helyzet megoldásában segíthet, ha a kártevők ellen természetes ellenségeiket és ragadozókat vetnek be kémiai anyagok helyett, ha a termőterületek közé virágokat ültetnek, ha a mezőgazdasági terményeket és a virágzó növényeket rotálva végeznék a termelést és megőriznék az eredeti, honos növényzetet, amely otthont ad a beporzó közösségeknek. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Rekord nyereséget értek el a saját márkák az év első felében az Egyesült Államokban
Új csúcsokat értek el a sajátmárkás termékek 2024 első felében…
Tovább olvasom >Akadálymentesíti csomagolásait a Müller az Egyesült Királyságban
Minden márkás termékének csomagolásán NaviLens kódot helyez el a Müller,…
Tovább olvasom >Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >