A termény háromnegyede a beporzó állatoktól függ
A világon csaknem másfél milliárd munkahely és az összes termény háromnegyedének léte függ a beporzó állatoktól, ezért ha nem állítják meg a méhek és lepkék számának csökkenését, az óriási veszélyt jelenthet az emberi jólétre – figyelmeztetnek hétfői közleményükben a brit Readingi Egyetem tudósai.
A szakértők egy globális felmérésben vettek részt, melynek eredményei szerint a beporzó állatok közvetlenül felelősek a fontos terménytípusai háromnegyedének fejlődéséért. Ilyen termények például a gyümölcsök, gabonák és mogyorófélék, a kávé és a kakaó is.
Ez különösen a világ szegényebb, vidéki közösségei, vagyis a főként a mezőgazdaságból élők hetven százaléka számára kiemelt jelentőségű. A mezőgazdaságban 1,4 milliárd embert alkalmaznak, ez a világ gazdasági szempontból aktív munkaerejének mintegy egyharmada” – olvasható a Nature című lapban megjelent tanulmányban.
A beporzásban résztvevő állatok nagyrészt méhek lepkék, pillangók, darazsak és bogarak, de bizonyos növények esetében madarak, denevérek és gyíkok végzik a beporzást, egyes esetekben pedig a szél viszi a virágport.
A szakértők szerint az állatok által beporzott növények döntő jelentőségűek az emberek kiegyensúlyozott táplálkozása szempontjából, mivel olyan fontos összetevőket tartalmaznak, mint az A- és C-vitamin, a kalcium, a fluorid és a folsav. A beporzók eltűnésével ezért jelentősen megnőne a megelőzhető betegségek aránya a világon. „Ennek eredményeképpen évente 1,4 millióval nőne a halálozások száma” – vélik a kutatók.
A vadon élő növények is veszélyben vannak, hiszen a trópusi növényzet több mint kilencven százalékának beporzása állatoktól függ. Csaknem minden ötödik gerinces beporzót – többségük madár és denevér – a kihalás veszélye fenyegeti. A méhfajok és a pillangók mintegy kilenc-kilenc százalékát sorolják a veszélyeztetett állatok közé.
A méhek húszezer faja felelős a világ 107 fő termése több mint kilencven százalékának beporzásáért.
Az európai, észak-amerikai és egyéb méhpopulációkra nagy veszélyt jelent az úgynevezett kolónia-összeomlás (Colony Collapse Disorder, CCD) jelensége, amikor az egy kaptárban élő méhek száma gyorsan, váratlanul és katasztrofális mértékben lecsökken. Ennek hátterében a tudósok szerint atkák, vírus, gomba, rovarirtó szerek vagy a tényezők kombinációja állhat.
A tanulmány szerzői szerint intézkedésekre van szükség, hogy megvédjék az állati beporzókat a mezőgazdasági termelés hátulütőitől. A helyzet megoldásában segíthet, ha a kártevők ellen természetes ellenségeiket és ragadozókat vetnek be kémiai anyagok helyett, ha a termőterületek közé virágokat ültetnek, ha a mezőgazdasági terményeket és a virágzó növényeket rotálva végeznék a termelést és megőriznék az eredeti, honos növényzetet, amely otthont ad a beporzó közösségeknek. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Új fejezet a magyar mezőgazdaság fejlődésében: 475 milliárd forint a fenntarthatóság és innováció jegyében
Magyarország KAP (Közös Agrárpolitika) stratégiai tervével összhangban új pályázati felhívások…
Tovább olvasom >Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye több…
Tovább olvasom >Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén
Az Oil World 57,9 millió tonna napraforgómag-termésre számít a világon…
Tovább olvasom >További cikkeink
Gyengébb a vásárlóerő nálunk, mint a régióban
A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül…
Tovább olvasom >Raskó György: az alapvető élelmiszerek megvásárlása is komoly kihívást jelent számos magyar háztartás számára
A magyar lakosság körében továbbra is érzékelhető az elszegényedés súlyos…
Tovább olvasom >Az OECD-ben stagnált az infláció februárban
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban februárban…
Tovább olvasom >