A tavalyi év újra a modern csatornák erősödését hozta

Szerző: trademagazin Dátum: 2008. 02. 21. 00:00

2007-ben a háztartások napi fogyasztási cikk-költéseiben az infláció mértékét figyelembe véve relatív csökkenés következett be az előző év azonos időszakához képest – állapítja meg a GfK Hungária Kereskedelmi Analízisek tanulmánya.

Elmaradt ugyan a napi fogyasztási
cikkek piacának év elején jósolt
drasztikus visszaesése, viszont a háztartások
FMCG vásárlásainak növekedési üteme
az éves szinten mért 8 százalékos
inflációs ráta alatt maradt, ezzel a költések
dinamikájában relatív csökkenést
eredményezett. A 2008-ra prognosztizált gyorsuló
gazdasági növekedés, valamint a becslések
szerint 5 százalékra mérséklődő
infláció azt vetíti előre, hogy 2008 második
félévében a hazai kiskereskedelemben újra
élénkülés várható.

A modern kereskedelmi csatornák
2007 során tovább erősödtek és immáron
a hazai napi fogyasztási cikk forgalom több mint
kétharmadát adják. Közülük is
elsősorban a hipermarket és a diszkont csatorna forgalomalapú
piaci részesedése emelkedett jelentősen, míg a
hagyományos értékesítési
csatornáknak számító független,
illetve láncba szerveződött kisboltok együttes
részesedése – az előző évek tendenciájának
megfelelően – újra csökkent. A hipermarketek és
a diszkontok együttesen a háztartások napi
fogyasztási cikk vásárlásainak 43
százalékát adták 2007-ben szemben az
előző év azonos időszakában mért 41
százalékkal. A kisboltok együttes fogalma ezzel
szemben 29 százalékra apadt 2007-ben, mely csökkenés
strukturális okokkal magyarázható: a kisboltok –
egyebek mellett – versenyhátrányba kerültek a
globális beszerzést folytató üzletláncokkal
szemben az ár-árukészlet, csakúgy, mint
az infrastruktúra terén (pl. parkoló hiánya).
A csatorna piaci lehetőségeinek beszűkülését
előidéző okok között érdemes továbbá
megemlíteni a költségigényes
marketingtevékenység korlátozott lehetőségeit.
Évek óta tartó tendencia, hogy a nagyobb
üzletláncok válnak a heti nagybevásárlások
helyszínévé, ezzel együtt a kisboltokban
történő vásárlás a napi szinten
szükséges termékek beszerzése felé
tolódik el.


Jól tükrözi ezt a
tendenciát az is, hogy az egy vásárlás
alkalmával elköltött pénzösszeg a
kisboltok esetében – az elmúlt két év
eredményei alapján – lényegesen alacsonyabb,
mint a modern kereskedelmi csatornákban. Míg 2007-ben a
kiskereskedelmi láncokhoz tartozó üzletekben egy
vásárlás alkalmával átlagosan 1322
forintot hagytak a háztartások a kasszánál,
a független kisboltokban ez 1042 forint volt szemben a
hipermarketekben mért 4216 forinttal és a diszkont
üzletekben jellemző 2244 forinttal.

A privát vásárlások
számát tekintve 2007 során megtorpant az autós
vásárlások súlyának emelkedő
trendje, ami annak is köszönhető, hogy a jelentős számú
boltnyitás miatt egyre több kiskereskedelmi üzlet
került gyalogosan is elérhető közelségbe.
Mindazonáltal az autós vásárlások
esetében jóval magasabb az egy vásárlás
alkalmával elköltött összeg: míg a
vásárlások számának csupán
21 százalékát adták az autós
beszerzések, addig a háztartások által
elköltött összeg alapján fajlagosan jóval
nagyobb részarányt, 42 százalékot
képviselnek. Ezek a vásárlások – a
vásárlás jellegéből adódóan
– különösen nagy súllyal bírnak a C&C
csatornában, ahol 2007-ben az összes beszerzés 93
százalékát autóval intézték
a vásárlók. Hasonlóan magas arányuk
a hipermarketekben (2007-ben 76 százalék), illetve a
diszkontokban (2007-ben 47 százalék).

A kártyás fizetések
aránya évek óta fokozatosan nő és
jellemző módon a nagyobb összegű vásárlásokat
fizetik a háztartások ilyen módon. 2007-ben 6
százalékra emelkedett a kártyás fizetések
aránya (szemben a négy évvel korábbi 2
százalékos aránnyal). Az értékforgalom
alapján ugyanez az arány 15 százalékra
nőtt 2007-ben. A hipermarketekben a privát vásárlások
összegének 32 százalékát kártyával
egyenlítették ki a háztartások, míg
a C&C csatornában ugyanez az arány 32 százalék
volt. Legalacsonyabb a kártyahasználat jelentősége
a kisboltokban, mind a lánchoz tartozó kis üzletek
mind pedig a független kisboltok esetében a forgalom
kevesebb mint 2 százaléka származik bankkártyás
fizetésekből.


Kapcsolódó cikkeink