A tápanyag-információk egyre jobban befolyásolják a vásárlói döntést

Szerző: trademagazin Dátum: 2009. 02. 05. 08:00

2008 decemberére készült el annak a hat európai uniós tagállamban – köztük Magyarországon – végzett kutatásnak az értékelése, amelynek célja a fogyasztók egészségtudatos élelmiszer-vásárlásainak felmérése volt. Az eredmények több, pozitív változást is mutatnak a magyar vásárlási szokások alakulásában, amelyeket a hazai élelmiszergyártóknak és -forgalmazóknak érdemes figyelembe venniük.Az Európai Unió tagállamaiban egyre nagyobb szerepet kapnak azok a kezdeményezések, amelyek a kiegyensúlyozott táplálkozás és az egészséges életmód kialakításában igyekeznek a fogyasztók segítségére lenni.
A Táplálkozás, Életmód, Testmozgás Platform (TÉT) kezdeményezésére Magyarországon 2007-ben került bevezetésre az önkéntes INBÉ (Irányadó Napi Beviteli Érték) rendszer, amelynek lényege, hogy a csomagoláson – az előírt információkon túlmenően – feltüntetésre kerül a termék egy adagra vetített energia- (kilokalória-) tartalma, vagy hosszabb változatban az energia, cukor, zsír, telített zsírsav és nátrium mennyisége, illetve az, hogy ezek a tápanyagok egy felnőtt napi tápanyagszükségletének hány százalékát teszik ki.
Az EUFIC (Európai Élelmiszer-információs Tanács) 2008 őszén az Európai Unió hat különböző piacán – az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Svédországban, Lengyelországban és Magyarországon – felmérést végzett az európai fogyasztók táplálkozási ismereteinek és bolti magatartásának, illetve az élelmiszercímkéken a tápértékre vonatkozóan közölt tájékoztatás megértésének és felhasználásának vizsgálatára.
A nemzetközi és magyar eredményről 2008. december elején tartottak tájékozatót a hazai vizsgálatban részt vevő szervezetek.

Elbogarászó magyarok
A felmérés két fázisból állt. Az első fázisban a kiválasztott két élelmiszerlánc boltjaiban figyelték a vásárlók szokásait. A megfigyelés megállapítása szerint a felmérésben résztvevők 19 százaléka nézte meg a tápanyag-információkat a terméken, vásárlás közben.
A felmérés új és érdekes megállapítása, hogy a vásárlóknak a jelölési rendszerek adatainak értelmezéséhez és egy termék kiválasztásához, a korábbi vizsgálatok adataihoz viszonyítva valamivel hosszabb időre, átlagosan 30 másodpercre volt szüksége. A legrövidebb időt (25 másodpercet) az Egyesült Királyságban, a leghosszabbat (nem kevesebb, mint 47 másodpercet) pedig Magyarországon mérték.
A táplálkozási információkat kereső magyar fogyasztók 60 százaléka megnézi és figyelembe veszi az élelmiszerek tápanyagjelölését a vásárlásnál. A magyarok 33 százaléka megnézi a kalóriatartalmat, 14 százaléka a szénhidráttartalmat, 13 százalék kíváncsi az adalék anyagokra, és szintén 13 százalék a cukortartalomra. A zsírtartalmat csak a válaszadók 5 százaléka nézi meg.
A hazai fogyasztók leginkább a joghurtok, a gabonapelyhek és a készételek címkéin nézik meg a tápanyag-információkat.

Tévhitek a fogyasztók fejében
A fogyasztók körében több tévhit él azokkal az ételekkel kapcsolatban, amelyeket „elkerülendőnek” ítélnek. Pl. a szénhidrátokat legtöbben a cukorral azonosítják.
Általában túlértékelik a kalóriatartalmat, és alábecsülik a kalóriaszükségletet és fogyasztást.
A telítetlen zsírsavakkal kapcsolatban is hiányosak az ismeretek.
A felmérés fontos megállapítása, hogy a megkérdezettek többsége képes levonni az egészségre vonatkozó pontos következtetéseket a címkén található információkból. Az is bizonyságot nyert, hogy az INBÉ tudatosabb irányba befolyásolja a vásárlói döntést és a napi étrend összeállítását.
Hazánkban jelenleg 10 vállalat használja az INBÉ rendszert a termékek csomagolásán: Chio, Coca-Cola, Danone Kft., Kraft, Mars, McDonald’s, Nestlé, FÁÜ-Pepsi, Tesco, Unilever. A TÉT Platform szeretné elérni, hogy 2009-ben már a hazai forgalomba kerülő termékek egyharmadán szerepeljen az INBÉ jelölés.
Lovas Katalin


Kapcsolódó cikkeink