A szilva helyzete Magyarországon: csökkenő termőterületek és kihívások a feldolgozóiparban
A szilva, amely világszerte népszerű gyümölcs, Magyarországon is jelentős múlttal rendelkezik. Az utóbbi években azonban a hazai termőterületek csökkenése és a hullámzó terméshozam komoly kihívást jelent a gazdák számára. Bár 2023-ban a szélsőséges időjárás ellenére jó minőségű és megfelelő mennyiségű szilvát takarítottak be, a hazai feldolgozóiparban tapasztalható kereslet hiánya tovább nehezíti a szektor helyzetét – mutat rá az Agrárszektor.
A nemzetközi szilvatermelés élén Kína és Európa

Egyre kevesebb feldolgozóüzem működik Magyarországon
A világ legnagyobb szilvatermelője továbbra is Kína, amely 2023-ban közel 7 millió tonna gyümölcsöt takarított be. Európában Románia és Szerbia kiemelkedő szereplők, mindkét országban fél-fél millió tonnás terméshozamot regisztráltak. Romániában a gyümölcstermesztés 45 százalékát a szilvatermesztés teszi ki. Az Európai Unió más országaiban, például Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban is jelentős mennyiségben termelnek szilvát.
Az export tekintetében Moldovát is érdemes megemlíteni, amely 2023-ban közel 85 ezer tonna szilvát exportált, amelynek 73 százaléka az Európai Unió piacaira került. Románia volt a legnagyobb importőr, 17 ezer tonnával, míg Lengyelország és Németország is jelentős mennyiségeket vásárolt.
Csökkenő termőterületek Magyarországon
Magyarországon 2023-ban 5 776 hektáron termeltek szilvát, ami kisebb csökkenést mutat a tavalyi évhez képest. Az elmúlt évtizedben a szilvatermő területek nagysága folyamatosan csökkent, tíz évvel ezelőtt még 8000 hektárra becsülték a termőterületet. A legnagyobb termőterülettel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezik, ahol 1 654 hektáron termesztik a gyümölcsöt. Ezt követi Bács-Kiskun és Pest megye, ahol a hazai szilvatermő területek több mint 60 százaléka található.
A hazai feldolgozóipar és export kihívásai
Bár a hazai szilvatermelők jó minőségű termést takarítanak be, a magyar feldolgozóipar iránti kereslet hiánya továbbra is komoly problémát jelent. Sok termelő kénytelen külföldi piacokra exportálni termékeit, különösen Ausztriába. Egy hazai termelő a TikTok videójában felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar termelőket leginkább a német bérgyártás tartja életben, és hogy a friss zöldség- és gyümölcságazat kevés figyelmet kap a hazai piacon. Emellett egyre kevesebb feldolgozóüzem működik Magyarországon, ami miatt a termelők nagy része a külföldi piacra kényszerül.
Támogatás a feldolgozóüzemek fejlesztésére
A helyzet javítása érdekében az Agrárminisztérium idén augusztusban elindította a „Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása” pályázatot, amely 50 milliárd forintos keretösszeggel nyújt pénzügyi segítséget a feldolgozóüzemek és kistermelők számára. A pályázat célja, hogy támogatást nyújtson az élelmiszer-előállítással kapcsolatos kisebb beruházásokhoz, ezzel is elősegítve a hazai termelők helyzetének javítását.
Kapcsolódó cikkeink
Spárgaszezon indul Magyarországon: exportnagyhatalom vagy gasztronómiai lehetőség?
Miközben Nyugat-Európában tavaszi csemegeként ünneplik, itthon még mindig csak szűk…
Tovább olvasom >Csökkent a nyerstej exportja
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői…
Tovább olvasom >Az élelmiszerbiztonságra is kihathat a ragadós száj- és körömfájás-járvány
Miközben a hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy megfékezzék a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nagy Márton: árréskorlátozást vezetne be a kormány a háztartási cikkeket árusító boltokra
A kormány szerdán tárgyalhatja, csütörtökön pedig várhatóan elfogadhatja azt az…
Tovább olvasom >Rekordméretű élelmiszergyűjtést szervez a Magyar Élelmiszerbank Egyesület pénteken és szombaton
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület által szervezett pénteki és szombati adománygyűjtésen…
Tovább olvasom >A Pick Szeged Zrt. nyeresége csökkent, árbevétele nőtt tavaly
A Pick Szeged Zrt. adózott eredménye 2024-ben 6,7 milliárd forint…
Tovább olvasom >