A szilva helyzete Magyarországon: csökkenő termőterületek és kihívások a feldolgozóiparban
A szilva, amely világszerte népszerű gyümölcs, Magyarországon is jelentős múlttal rendelkezik. Az utóbbi években azonban a hazai termőterületek csökkenése és a hullámzó terméshozam komoly kihívást jelent a gazdák számára. Bár 2023-ban a szélsőséges időjárás ellenére jó minőségű és megfelelő mennyiségű szilvát takarítottak be, a hazai feldolgozóiparban tapasztalható kereslet hiánya tovább nehezíti a szektor helyzetét – mutat rá az Agrárszektor.
A nemzetközi szilvatermelés élén Kína és Európa
A világ legnagyobb szilvatermelője továbbra is Kína, amely 2023-ban közel 7 millió tonna gyümölcsöt takarított be. Európában Románia és Szerbia kiemelkedő szereplők, mindkét országban fél-fél millió tonnás terméshozamot regisztráltak. Romániában a gyümölcstermesztés 45 százalékát a szilvatermesztés teszi ki. Az Európai Unió más országaiban, például Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban is jelentős mennyiségben termelnek szilvát.
Az export tekintetében Moldovát is érdemes megemlíteni, amely 2023-ban közel 85 ezer tonna szilvát exportált, amelynek 73 százaléka az Európai Unió piacaira került. Románia volt a legnagyobb importőr, 17 ezer tonnával, míg Lengyelország és Németország is jelentős mennyiségeket vásárolt.
Csökkenő termőterületek Magyarországon
Magyarországon 2023-ban 5 776 hektáron termeltek szilvát, ami kisebb csökkenést mutat a tavalyi évhez képest. Az elmúlt évtizedben a szilvatermő területek nagysága folyamatosan csökkent, tíz évvel ezelőtt még 8000 hektárra becsülték a termőterületet. A legnagyobb termőterülettel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezik, ahol 1 654 hektáron termesztik a gyümölcsöt. Ezt követi Bács-Kiskun és Pest megye, ahol a hazai szilvatermő területek több mint 60 százaléka található.
A hazai feldolgozóipar és export kihívásai
Bár a hazai szilvatermelők jó minőségű termést takarítanak be, a magyar feldolgozóipar iránti kereslet hiánya továbbra is komoly problémát jelent. Sok termelő kénytelen külföldi piacokra exportálni termékeit, különösen Ausztriába. Egy hazai termelő a TikTok videójában felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar termelőket leginkább a német bérgyártás tartja életben, és hogy a friss zöldség- és gyümölcságazat kevés figyelmet kap a hazai piacon. Emellett egyre kevesebb feldolgozóüzem működik Magyarországon, ami miatt a termelők nagy része a külföldi piacra kényszerül.
Támogatás a feldolgozóüzemek fejlesztésére
A helyzet javítása érdekében az Agrárminisztérium idén augusztusban elindította a „Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása” pályázatot, amely 50 milliárd forintos keretösszeggel nyújt pénzügyi segítséget a feldolgozóüzemek és kistermelők számára. A pályázat célja, hogy támogatást nyújtson az élelmiszer-előállítással kapcsolatos kisebb beruházásokhoz, ezzel is elősegítve a hazai termelők helyzetének javítását.
Kapcsolódó cikkeink
A nyerscukor világpiaci ára 2021 óta a legalacsonyabb szintre esett
A nyerscukor tőzsdei jegyzése 2021 nyara óta a legalacsonyabb szintre…
Tovább olvasom >A szolgáltatás külkereskedelmi többlet a harmadik negyedévben 3,5 milliárd euró volt
2024 harmadik negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 4,2, importja…
Tovább olvasom >KSH: augusztusban 443 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet
Augusztusban a kivitel volumene 5,6, a behozatalé 4,5 százalékkal csökkent…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nagy Márton: itt a fordulat, a magyar gazdaság 2025-ben nagyobb növekedési pályára vált
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 utolsó negyedévében az…
Tovább olvasom >Az Unilever és a Tesco egyetért: fenntarthatóság nélkül nincs jövő
Az Unilever vezérigazgatója, Hein Schumacher szerint eljött az idő, hogy…
Tovább olvasom >A klímaváltozás megfékezéséhez az erőfeszítések megsokszorozása szükséges – klímavédelmi felmérés a hazai cégeknél
A fenntartható átállásban elkötelezett magyarországi vállalatok 66 százaléka rendelkezik konkrét…
Tovább olvasom >