A szárított banánhéj lehet a jövő új üzemanyaga?!

Szerző: Schweiczer Tímea Aina Dátum: 2022. 07. 28. 10:05

Egy speciális technológia segítségével a tudósok egy lépéssel közelebb jutottak a szénsemlegességhez.

A banán nemcsak ízletes gyümölcs, de akár a szénsemlegességhez is hozzásegítheti Európát

A manapság használt üzemanyagok környezetszennyezőek, de egyre nagyobb az igény azokra az energiaforrásokra, melyek környezetbarátok. Mivel az európai célkitűzés a teljes szénsemlegesség elérése 2050-re, a kutatókat egyre jobban sürgeti az idő, hogy eredményeket érjenek el ezen a téren.

Egy nagy teljesítményű lámpa és szárított banánhéj elég ehhez?

Ugyan az Európai Unió hidrogénpolitikája engedélyezi biomasszából a megújuló energiaforrásként használható hidrogén előállítását, de mivel ez a módszer eddig túl sok szén-dioxidot termelt, bizonyos fenntarthatósági kritériumokat állított, hiszen gyakran így több üvegházhatású gáz jutott a légkörbe, mint amennyit megtakarítottak. Éppen ezért a túlzott szén-dioxid termelés problémáját tűzte zászlajára egy svájci kutatócsoport. A tudósok rájöttek, hogy nagy teljesítményű xenon lámpák segítségével gyorsan és olcsón lehet üzemanyagot kinyerni olyan hulladékokból álló biomasszából, mint a szárított banánhéj, a kukoricacsutka, a kávébab, vagy éppen a kókuszdió héja. Ezt a módszert nevezik fototermikus technológiának, ami nemcsak környezetbarát, de minden korábbinál hatékonyabb módszer is.

Így működik az új technológia

Korábban két módszert használtak a biomassza kémiai átalakításához, az egyik a gázosítás volt, melynek során az anyagot 1000°C-os hőmérsékletre hevítik, amelynek során egy része gázzá alakul, a visszamaradt hulladék pedig szénmaradványként szilárdul meg. A xenon villanólámpa segítségével a másik módszert, a pirolízist gondolták újra a kutatók, mivel a lámpa igen erős fehér fényt bocsát ki. Egyetlen villanása elég ahhoz, hogy a biomassza elkezdjen átalakulni, míg korábban ehhez oxigénmentes tartályokat és speciális reaktorokat kellett használni, amelyekben nagy nyomás és 400-800°C fokos hőmérséklet alatt ment végbe a folyamat sokkal lassabban és költségesebben, mint az új technológia segítségével. A kutatók a jövőben a módszert egyéb, ipari hulladékok esetében is alkalmazni szeretnék.

Forrás: Euronews