A szakemberhiány okozza a legtöbb fejtörést a magyar cégvezetők számára

Szerző: jungandrea Dátum: 2019. 03. 15. 10:50

A PwC Magyarország munkatársai nyolcadik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ). A személyes megkérdezésen alapuló magyar kutatásban 8 iparágból 236 vezérigazgató vett részt, míg ezzel párhuzamosan a PwC világszerte 1378 vállalatvezetővel készített interjút.

magyarországi vezetőknek a világgazdaság, valamint a hazai gazdaság gyorsulásába vetett hite a 2014-ben mért szint alá csökkent. Tavalyhoz képest a vezérigazgatók ötöde igazolt át a pesszimisták táborába, így most már csupán 30%-uk gondolja, hogy a világgazdaság gyorsulni fog 2019-ben, míg a magyar gazdaság növekedési ütemének gyorsulásában a hazai vezetők 35%-a bízik.

A vállalatvezetők úgy gondolják, itt az ideje a saját vállalatukra fókuszálni ahhoz, hogy még ezt a nyugalmi állapotot ki tudják használni. A legtöbben elsősorban működésük hatékonyabbá tételében gondolkodnak Magyarországon (87%) és globálisan is (77%). A világszintű kutatás eredményei alapján a második legnépszerűbb terv az organikus növekedés, amit egy új termék bevezetése (is) támogat. Magyarországon az organikus növekedés előtt szerepel a tervek között az új termék vagy szolgáltatás piacra dobása.


Dr. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója, dr. Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának igazgatója és dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke

– Úgy tűnik, a saját teljesítménybe vetett hit alapja a folyamatok optimalizálása, az innováció és az emberi erőforrás bővítése. Azt gondolom, hogy ez a jelenlegi, prosperáló időszak ösztönző egy vezető számára, és kiváló lehetőség a cselekvésre, konkrét lépések megtételére. Bár már látszanak a viharfelhők, egyáltalán nem késő felkészülni, megerősíteni a vállalatokat – vélekedett dr. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország 2018 júliusában kinevezett vezérigazgatója.

– A 2018 végén készült adatfelvételből kirajzolódik, hogy a megkérdezettek világszerte és Magyarországon is bizakodóak a saját bevételeikkel kapcsolatban, a világ- és a helyi gazdaság növekedésének ütemébe vetett hitük azonban megingott. 2019-ben Magyarországon tíz vezetőből kilenc, a világban tízből nyolc a saját cége bevételeinek növekedését prognosztizálja – egészítette ki dr. Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának igazgatója.

Változatlan célpiacok, változó népszerűség

A kereskedelmi konfliktusok nemzetközi szinten már éreztetik hatásukat, világszerte a vállalatvezetők 70 százaléka jelezte, hogy ezek aggasztóan hatnak az üzletmenetükre. Az amerikai piactól való elfordulás és a kínai befektetések más országokba történő átcsoportosítása egyfajta válasz az üzleti világ részéről.

Magyarországon nem látszik ilyen erőteljesen a növekedést nyújtó piacok átalakulása, továbbra is Németország, Románia és az Egyesült Államok vezetik a listát, minimálisan veszítve az egy évvel korábbi népszerűségükből.

– Azt látjuk, hogy Csehország és Lengyelország is erősödött, mintha úgy érzékelnénk, hogy a Visegrádi Együttműködés most már a gazdaság vonalán is kezdene egyre fontosabbá válni, különösen abban az időben, amikor a külpiacok bizonytalansága Magyarországra is begyűrűzik – hangsúlyozta dr. Lőcsei Tamás.

 

A szakemberhiány a vezető probléma

Nemcsak a piacok szűkülése jelent növekedési korlátot, a 2019-re készített tervek szinte mindegyikét befolyásolja a szakemberhiány, ami a vállalatvezetők szerint elsősorban a munkaerő költségeinek növekedését, az ügyfélélmény minőségi romlását és piaci lehetőségek elszalasztását vonja maga után. Így a növekedési célok megvalósulását globálisan a vállalatvezetők 44%-a, Magyarországon 37%-a látja veszélyben. Globálisan alig van olyan üzleti vagy politikai tényező, amelynek súlya a tavalyi évhez képest növekedett volna a vállalatvezetőket aggasztó problémák listáján. Világszerte is a szakemberhiány (79%-ot aggaszt) került a dobogó legfelső fokára, ezt a geopolitikai bizonytalanság (75%) és a túlszabályozottság (73%) követik.

Itthon a szakemberhiány mögött második helyre ismét a generációs probléma került, a vállalatvezetők 83%-át foglalkoztatja a munkaerő változó demográfiai összetétele. Harmadik helyen a munkavállalói juttatások (72%) és a túlszabályozottság (71%) lényegében egyforma súllyal szerepelnek. Hazánkban az árfolyamok ingadozása felett érzett aggodalom mértékében történt a legnagyobb elmozdulás: ez most már a magyar vállalatvezetők 63%-át érinti, szemben a tavalyi 46%-kal. Tizenhat százalékponttal több magyar döntéshozó tart az éghajlatváltozás hatásaitól, és 15 százalékponttal emelkedett a kiszámíthatatlan energiaköltségek miatt nyugtalankodók aránya.

Mit okoz a munkaerőhiány, és hogyan kezelnék ezt?

Magyarországon a vezérigazgatók 92%-a számolt be arról, hogy nehezebb lett megfelelő munkaerőt találni az elmúlt egy évben. A legtöbbet – minden negyedik vezető által – említett megoldás a hiányzó készségek pótlására a felsőoktatással történő szoros együttműködés és onnan utánpótlási csatorna kiépítése. A belső, munkahelyi átképzésekben 23% bízik, és minden ötödik vezető a versenytársaktól való csábítást tartja még jó eszköznek. A világban ugyanakkor nem ennyire szórt a vállalatok megoldási mintázata: majdnem minden második cég a belső átképzésekben látja a megoldást.

– A szakképzési rendszer átfogó reformja időszerű és kiemelten fontos, hiszen ez nagymértékben befolyásolja a munkaerőpiaci változásokat és hozzájárul a versenyképesség fenntarthatóságához. A Szövetség megismerte a szakképzés elismert szakértőinek állásfoglalását, és javaslatokat dolgozott ki, illetve országszerte a megyeszékhelyeken konzultációkat folytatott a cégek, a szakképző intézmények, szakképzési centrumok vezetőivel és hallgatóival. A helyi adottságokkal kapcsolatos kérdések megvitatását követően széles körű tapasztalatok állnak rendelkezésre a továbblépéshez – mondta dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.

Adat- vagy információhiány?

A technológiai fejlődéssel párhuzamosan kétségkívül nőttek a vezetői elvárások is. Azonban a cégvezetők tisztában vannak vele, hogy az elmúlt évtizedben a rendelkezésükre álló elemzési kapacitások nem tartottak lépést az adatok exponenciálisan növekvő mennyiségével.

Az elmúlt évtizedben lezajlott költséges informatikai beruházások ellenére a vezérigazgatók arról számoltak be, hogy továbbra sem jutnak hozzá a döntések meghozatalához szükséges átfogó adatokhoz, amelyekkel megalapozhatnák vállalkozásuk hosszú távú sikerét és fenntarthatóságát. Ez alól kivételt csak a pénzügyi adatok képeznek. Kifejezetten alacsony a versenytársakról szóló adatokkal való ellátottság mértéke, és az ügyfelek igényeiről szóló adatokkal sem elégedettek a vezetők.

A cégvezetők világszerte leginkább az analitikus készségű kollégákat hiányolják a vállalatuknál (54%). Második helyen az adatok elkülönített egységekben történő tárolása (51%), az információk megosztásának hiánya szerepel, a külföldi vezérigazgatók fele az adatok megbízhatatlanságára panaszkodik.

Magyarországon ez utóbbit, az adatok megbízhatatlanságát tartják a cégvezetők a legfontosabb problémának (48%), ezt pedig az ügyfelek alacsony visszajelzési hajlandósága követi (38%). Harmadik helyen az információk adattá alakításának nehézségét jelölik meg (33%), és ezt követi a silószerű működés (31%) mint gátló tényező. Hazánkban az analitikus készségek hiányára a vezetők csupán 29%-a panaszkodik.

Mesterséges intelligencia – megoldás vagy újabb probléma?

Jelenleg a világban a cégek 42%-a használja már a működésben a mesterséges intelligenciát, Magyarországon ez az arány még csak 26%.

Világszerte és Magyarországon is többségi vélemény az, hogy a következő öt évben a mesterséges intelligencia jelentősen meg fogja változtatni a cégek üzleti tevékenységét. Hazánkban 71, globálisan 69% ért egyet azzal, hogy nagyobb hatása lehet, mint az internetforradalomnak, és többségi vélemény az is, hogy az MI társadalmilag hasznos.

Az optimista vélekedések ellenére a vezérigazgatók egy része jelenleg nem tervez semmilyen, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kezdeményezést, 35%-uk a következő három évben fontolgat lépéseket tenni ez irányba.

A legerősebb egyetértés a vállalatvezetők körében a mesterséges intelligencia iránt érzett bizalmatlanságból fakad: Magyarországon 85, világszerte 84 százalék ért egyet abban, hogy a mesterséges intelligencia által hozott döntéseknek átláthatóknak és értelmezhetőnek kell lenniük ahhoz, hogy ne vezessenek bizalmatlansághoz.

– Érdekes, hogy a vállalatvezetők között a legnagyobb egyetértés abban van, hogy a mesterséges intelligenciától tartanak. Én személy szerint nem érzek így, de azt én is úgy gondolom, hogy a mesterséges intelligencia döntéseinek átláthatóaknak és értelmezhetőeknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmatlanságot el tudjuk kerülni – fűzi hozzá dr. Lőcsei Tamás.

Az, hogy a mesterséges intelligencia hosszú távon több munkahelyet szüntet meg, mint amennyi létrejöttét segíti, megosztja a vállalatvezetőket: itthon 54%, globálisan 48% ért ezzel egyet.

Budai Klára

Kapcsolódó cikkeink