A szagtérképezés lehet a várostervezés új eszköze?
Az érzékszervi felfedezés egyre nagyobb érdeklődésre tart számot, mind egészségügyi, mind élvezeti okokból. Az emberi érzékszervek szélesebb skálájának teljesebb kihasználásával az egyének mélyebben és részletesebben élhetnek át egy eseményt vagy helyszínt. Dr. Kate McLean kutató, művész és a Kenti Egyetem BA grafikai tervezés szakának vezetője térképezési technikákat használ, hogy életre keltse a városi szagok összetettségét.
McLean „smellscape” munkája ötvözi az adatokat a művészettel. Szaglással kapcsolatos sétákat vezet szerte a világon, és az adatok láthatóvá tételéhez akvarellt, animációt, szobrászatot és illatszórást használ. A szagtérképek gyakran élénk színűek, és örvények és pontok jellemzik őket, amelyek az állandó mozgás érzetét keltik anélkül, hogy túlterhelővé válnának.
Minden egyes szagvilág efemer, és mindig csak egy pillanatfelvétel egy adott időpillanatról. McLean kiemeli az érzelmek mélységét, amelyet a szaglászás résztvevői mutatnak, amikor bizonyos szagkombinációkkal találkoznak. A szaglással kapcsolatos séták vezetése és tanítása mellett McLean a Sensory Maps weboldalán útmutatót nyújt a szagtérképezéshez.
Az emberi test szaglórendszere összeköttetésben áll az agy memóriaközpontjával. Ahogy a multiszenzoros termékek és élmények egyre elterjedtebbé válnak, az illatok egyre erőteljesebbé válnak, és sokszor bizonyos gondolatokat és emlékeket idéznek fel az ember múltjából. A Springwise megfigyelte, hogy az illatokat arra használják, hogy emlékeztessék az embereket egy narancshéjból készült lámpa eredetére, és arra, hogy egy klasszikus festményt új módon keltsenek életre.
Mclean nincs egyedül. A kutatók egyre inkább felismerik az illatok és tágabb értelemben az érzékszervi tapasztalatok jelentőségét a mindennapi életben. A Restorative Cities: Urban design for mental health and wellbeing című új könyv szerzői azt tárgyalják, hogy az érzékszervi előnyök hogyan használhatók fel az egyén egészségérzetét és jólétét mind mentálisan, mind fizikailag befolyásoló panaszok ellensúlyozására. Egy nemrégiben megjelent interjúban a szerzők azt mondják, hogy
„a várostervezésben túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a látásra és bizonyos mértékig a hangokra. Ha azonban végiggondoljuk, hogyan fejlődött ki az ember, akkor tudjuk, hogy az emberek valójában minden érzékszervüket használják – plusz egy hatodik érzéket, amely a hely hangulatának megbecsülése.”
Kapcsolódó cikkeink
K&H: a fenntarthatóság a vállalkozások számára is nyereséges
Azok a vállalatok, amelyek működésükbe beépítik a fenntarthatóságot, jelentős előnyöket…
Tovább olvasom >VIMOSZ: javultak a turisztikai cégek várakozásai áprilisban
Javultak a turisztikai cégek várakozásai áprilisban az egy évvel korábbihoz…
Tovább olvasom >Navracsics Tibor: Magyarország jól használja fel az uniós pénzeket
A csaknem 1,3 milliárd forintnyi uniós forrásból elkészült Kérész Öko-…
Tovább olvasom >További innovációs termékek
Viszlát Aldi ár!
Az árvezető szerep 2024-ben némiképp túlértékelt. A rekord magas infláció…
Tovább olvasom >Neubauer Katalin: Bízunk abban, hogy most már visszatérhet a kiskereskedelem a régi, Covid előtti mederbe
2023 márciusa újabb jelentős fordulatot hozott a magyar kiskereskedelmi szektorban,…
Tovább olvasom >A személyre szabott ügyfélélmény a legfontosabb
Bánhegyi Zsófia, a Marketing Trendbook ötletgazdája és szakmai projektvezetője, a…
Tovább olvasom >