A szagtérképezés lehet a várostervezés új eszköze?
Az érzékszervi felfedezés egyre nagyobb érdeklődésre tart számot, mind egészségügyi, mind élvezeti okokból. Az emberi érzékszervek szélesebb skálájának teljesebb kihasználásával az egyének mélyebben és részletesebben élhetnek át egy eseményt vagy helyszínt. Dr. Kate McLean kutató, művész és a Kenti Egyetem BA grafikai tervezés szakának vezetője térképezési technikákat használ, hogy életre keltse a városi szagok összetettségét.

A kutatók egyre inkább felismerik az illatok és tágabb értelemben az érzékszervi tapasztalatok jelentőségét a mindennapi életben
McLean „smellscape” munkája ötvözi az adatokat a művészettel. Szaglással kapcsolatos sétákat vezet szerte a világon, és az adatok láthatóvá tételéhez akvarellt, animációt, szobrászatot és illatszórást használ. A szagtérképek gyakran élénk színűek, és örvények és pontok jellemzik őket, amelyek az állandó mozgás érzetét keltik anélkül, hogy túlterhelővé válnának.
Minden egyes szagvilág efemer, és mindig csak egy pillanatfelvétel egy adott időpillanatról. McLean kiemeli az érzelmek mélységét, amelyet a szaglászás résztvevői mutatnak, amikor bizonyos szagkombinációkkal találkoznak. A szaglással kapcsolatos séták vezetése és tanítása mellett McLean a Sensory Maps weboldalán útmutatót nyújt a szagtérképezéshez.
Az emberi test szaglórendszere összeköttetésben áll az agy memóriaközpontjával. Ahogy a multiszenzoros termékek és élmények egyre elterjedtebbé válnak, az illatok egyre erőteljesebbé válnak, és sokszor bizonyos gondolatokat és emlékeket idéznek fel az ember múltjából. A Springwise megfigyelte, hogy az illatokat arra használják, hogy emlékeztessék az embereket egy narancshéjból készült lámpa eredetére, és arra, hogy egy klasszikus festményt új módon keltsenek életre.
Mclean nincs egyedül. A kutatók egyre inkább felismerik az illatok és tágabb értelemben az érzékszervi tapasztalatok jelentőségét a mindennapi életben. A Restorative Cities: Urban design for mental health and wellbeing című új könyv szerzői azt tárgyalják, hogy az érzékszervi előnyök hogyan használhatók fel az egyén egészségérzetét és jólétét mind mentálisan, mind fizikailag befolyásoló panaszok ellensúlyozására. Egy nemrégiben megjelent interjúban a szerzők azt mondják, hogy
„a várostervezésben túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a látásra és bizonyos mértékig a hangokra. Ha azonban végiggondoljuk, hogyan fejlődött ki az ember, akkor tudjuk, hogy az emberek valójában minden érzékszervüket használják – plusz egy hatodik érzéket, amely a hely hangulatának megbecsülése.”
Kapcsolódó cikkeink
Fiatalok az agrár-élelmezési szektorban a FAO kutatása szerint
„A fiatalok helyzete az agrár-élelmezési rendszerekben” címmel tette közzé ma az…
Tovább olvasom >Balatoni hajózás: kedvezményekkel és sűrített járatokkal indul a főszezon
Kiemelkedő forgalmú főszezonra számít a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart), amely…
Tovább olvasom >Romló, de a nemzetgazdasági átlagnál jobb konjunktúra a turizmusban
2025. júniusban a turisztikai cégek 70%-a szolgáltatási árainak növekedéséről számolt…
Tovább olvasom >További innovációs termékek
WHO: 50 százalékos drágulást sürgetnek a dohány, az alkohol és a cukros üdítők esetében
A következő tíz évben legalább 50 százalékkal kellene növelni a…
Tovább olvasom >Gyorsult az euróövezet gazdasági teljesítményének növekedése júniusban
Gyorsult az euróövezet gazdasági teljesítményének növekedése júniusban az S&P Global…
Tovább olvasom >Így változnak a gyógyszerárak: árkorlátozást vezetett be a kormány
Július 1-jétől életbe lépett a Nemzetgazdasági Minisztérium gyógyszerekre vonatkozó árkorlátozása,…
Tovább olvasom >