A szagtérképezés lehet a várostervezés új eszköze?
Az érzékszervi felfedezés egyre nagyobb érdeklődésre tart számot, mind egészségügyi, mind élvezeti okokból. Az emberi érzékszervek szélesebb skálájának teljesebb kihasználásával az egyének mélyebben és részletesebben élhetnek át egy eseményt vagy helyszínt. Dr. Kate McLean kutató, művész és a Kenti Egyetem BA grafikai tervezés szakának vezetője térképezési technikákat használ, hogy életre keltse a városi szagok összetettségét.

A kutatók egyre inkább felismerik az illatok és tágabb értelemben az érzékszervi tapasztalatok jelentőségét a mindennapi életben
McLean „smellscape” munkája ötvözi az adatokat a művészettel. Szaglással kapcsolatos sétákat vezet szerte a világon, és az adatok láthatóvá tételéhez akvarellt, animációt, szobrászatot és illatszórást használ. A szagtérképek gyakran élénk színűek, és örvények és pontok jellemzik őket, amelyek az állandó mozgás érzetét keltik anélkül, hogy túlterhelővé válnának.
Minden egyes szagvilág efemer, és mindig csak egy pillanatfelvétel egy adott időpillanatról. McLean kiemeli az érzelmek mélységét, amelyet a szaglászás résztvevői mutatnak, amikor bizonyos szagkombinációkkal találkoznak. A szaglással kapcsolatos séták vezetése és tanítása mellett McLean a Sensory Maps weboldalán útmutatót nyújt a szagtérképezéshez.
Az emberi test szaglórendszere összeköttetésben áll az agy memóriaközpontjával. Ahogy a multiszenzoros termékek és élmények egyre elterjedtebbé válnak, az illatok egyre erőteljesebbé válnak, és sokszor bizonyos gondolatokat és emlékeket idéznek fel az ember múltjából. A Springwise megfigyelte, hogy az illatokat arra használják, hogy emlékeztessék az embereket egy narancshéjból készült lámpa eredetére, és arra, hogy egy klasszikus festményt új módon keltsenek életre.
Mclean nincs egyedül. A kutatók egyre inkább felismerik az illatok és tágabb értelemben az érzékszervi tapasztalatok jelentőségét a mindennapi életben. A Restorative Cities: Urban design for mental health and wellbeing című új könyv szerzői azt tárgyalják, hogy az érzékszervi előnyök hogyan használhatók fel az egyén egészségérzetét és jólétét mind mentálisan, mind fizikailag befolyásoló panaszok ellensúlyozására. Egy nemrégiben megjelent interjúban a szerzők azt mondják, hogy
„a várostervezésben túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a látásra és bizonyos mértékig a hangokra. Ha azonban végiggondoljuk, hogyan fejlődött ki az ember, akkor tudjuk, hogy az emberek valójában minden érzékszervüket használják – plusz egy hatodik érzéket, amely a hely hangulatának megbecsülése.”
Kapcsolódó cikkeink
Eurostat: valamelyest visszaesett az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2025 elején
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év…
Tovább olvasom >Idén is megmérettethetik magukat a legkiválóbb vendégélményt nyújtó éttermek
Ebben az évben is keresik az ország kiemelkedő turisztikai és…
Tovább olvasom >Új reneszánszát éli a vízitúrázás Magyarországon
Hosszú időn át háttérbe szorult, ám a kormány támogatásával mára…
Tovább olvasom >További innovációs termékek
Megjelent az FMCG-piac 2024. évi kereskedelmi toplistája
Maradt minden a régiben: Lidl, SPAR, Tesco a dobogósok sorrendje!…
Tovább olvasom >Megtartotta közgyűlését az Országos Kereskedelmi Szövetség
Az Országos Kereskedelmi Szövetség éves közgyűlésén megerősítette egyes régi, illetve…
Tovább olvasom >Továbbra is a határon: májusban is lassult a feldolgozóipari növekedés
A Beszerzési Menedzser Index (BMI) 2025 májusában épphogy a bővülési…
Tovább olvasom >