A szagtérképezés lehet a várostervezés új eszköze?
Az érzékszervi felfedezés egyre nagyobb érdeklődésre tart számot, mind egészségügyi, mind élvezeti okokból. Az emberi érzékszervek szélesebb skálájának teljesebb kihasználásával az egyének mélyebben és részletesebben élhetnek át egy eseményt vagy helyszínt. Dr. Kate McLean kutató, művész és a Kenti Egyetem BA grafikai tervezés szakának vezetője térképezési technikákat használ, hogy életre keltse a városi szagok összetettségét.

A kutatók egyre inkább felismerik az illatok és tágabb értelemben az érzékszervi tapasztalatok jelentőségét a mindennapi életben
McLean „smellscape” munkája ötvözi az adatokat a művészettel. Szaglással kapcsolatos sétákat vezet szerte a világon, és az adatok láthatóvá tételéhez akvarellt, animációt, szobrászatot és illatszórást használ. A szagtérképek gyakran élénk színűek, és örvények és pontok jellemzik őket, amelyek az állandó mozgás érzetét keltik anélkül, hogy túlterhelővé válnának.
Minden egyes szagvilág efemer, és mindig csak egy pillanatfelvétel egy adott időpillanatról. McLean kiemeli az érzelmek mélységét, amelyet a szaglászás résztvevői mutatnak, amikor bizonyos szagkombinációkkal találkoznak. A szaglással kapcsolatos séták vezetése és tanítása mellett McLean a Sensory Maps weboldalán útmutatót nyújt a szagtérképezéshez.
Az emberi test szaglórendszere összeköttetésben áll az agy memóriaközpontjával. Ahogy a multiszenzoros termékek és élmények egyre elterjedtebbé válnak, az illatok egyre erőteljesebbé válnak, és sokszor bizonyos gondolatokat és emlékeket idéznek fel az ember múltjából. A Springwise megfigyelte, hogy az illatokat arra használják, hogy emlékeztessék az embereket egy narancshéjból készült lámpa eredetére, és arra, hogy egy klasszikus festményt új módon keltsenek életre.
Mclean nincs egyedül. A kutatók egyre inkább felismerik az illatok és tágabb értelemben az érzékszervi tapasztalatok jelentőségét a mindennapi életben. A Restorative Cities: Urban design for mental health and wellbeing című új könyv szerzői azt tárgyalják, hogy az érzékszervi előnyök hogyan használhatók fel az egyén egészségérzetét és jólétét mind mentálisan, mind fizikailag befolyásoló panaszok ellensúlyozására. Egy nemrégiben megjelent interjúban a szerzők azt mondják, hogy
„a várostervezésben túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a látásra és bizonyos mértékig a hangokra. Ha azonban végiggondoljuk, hogyan fejlődött ki az ember, akkor tudjuk, hogy az emberek valójában minden érzékszervüket használják – plusz egy hatodik érzéket, amely a hely hangulatának megbecsülése.”
Kapcsolódó cikkeink
Kutatás: Óriási a szakadék a turisták környezettudatossága és valós utazási szokásai között
Bár egyre több turista vallja magát környezettudatosnak, utazási szokásaikban ez…
Tovább olvasom >Visit Hungary Zrt.: a magyar turizmus számára jó hír az újrainduló Budapest-Philadelphia repülőjárat
Hat év után indul újra közvetlen repülőjárat Budapest és Philadelphia…
Tovább olvasom >Országos sztrájk béníthatja a Ryanair spanyolországi járatait
Augusztus 15-től akár év végéig is tarthat az a munkabeszüntetés,…
Tovább olvasom >További innovációs termékek
Kezdő vállalkozóknak indít díjmentes képzést a Kamara
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a területi kamarák közreműködésével…
Tovább olvasom >Rekord magasságba szökött a svájci Lidl sajtexportja tavaly
Tizenöt éves fennállásának legerősebb évét zárta a svájci Lidl sajtexport…
Tovább olvasom >Alkoholmentes sörbe invesztál Robbie Williams
Robbie Williams személyében befektetőt kapott az ausztrál Heaps Normal alkoholmentes…
Tovább olvasom >