A silány import helyébe léphet a kiváló magyar élelmiszer

A Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Centrum rövid távú agrármarketing-stratégia tervet készített, amelynek nyárig tartó szakmai vitája február végén indult, egy budapesti konferencián. A véglegesített, 2015–2017-re érvényes Agrármarketing Kódexet az őszi OMÉK-on fogják ünnepélyesen aláírni.

A konferenciát megnyitó Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára elmondta, hogy a kormány fő célkitűzései között szerepel a minőségi, magyar, GMO-mentes élelmiszerek kínálatának, fogyasztásának növelése, ezzel együtt a belső és külpiaci jelenlét erősítése. A szaktárca nyitott a kódexben ajánlott együttműködésre, amelyet egyebek között a szabályozási környezet felülvizsgálatával, az eredetvédelemben rejlő lehetőségekről szóló szélesebb tájékoztatással, valamint a helyi termelők nemzeti és uniós minőségrendszerekbe kerüléséhez nyújtott szakmai segítséggel támogat.

Az államtitkár reményei szerint e termelőbarát környezet a növekedéshez és a minőségi élelmiszer előállításához megfelelő környezetet biztosít. Ennek révén itthon sem maradhat el a siker, hiszen minden bizonnyal a kiváló magyar élelmiszer képes lesz kiszorítani a silány importot.

Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára arról számolt be, hogy a turisztikai és az agrármarketing összehangolása, a hatékonyabb közösségi agrármarketing megteremtése nyomán bizonyára tovább növekednek az idegenforgalom eredményei. Ezért tartja fontosnak a kódex létrejöttét, hiszen az összefonódó élelmiszer-termelés, gasztronómia és vendéglátás szerves része Magyarország arculatának.

Hatékony marketing

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint hatékony marketing nélkül az agrárgazdaság fejlesztése elképzelhetetlen. Ezért is fontos az Agrárkamarának, hogy támogassa a Kódex létrejöttét; emlékeztetett arra is, hogy 2013-ban 200, tavaly pedig 500 kiállításon, rendezvényen vettek részt, ezzel is segítve tagjaik piacra jutását. Megemlítette azt a közösségimarketing-programot is, amely máris sikereket ért el a minőségi magyar sertéshús terjesztésében.

Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke kiemelte, hogy a kormány a magyar élelmiszerek piaci versenyelőnyét számos intézkedéssel, a jogszabályok módosításával igyekszik ösztönözni. Szólt arról is, hogy már ismertek az olyan régi közösségi programok, mint a magyar élelmiszert és gasztroértékeket népszerűsítő Hungarikum, Hagyományok, Ízek, Régiók (HÍR). Nézete szerint a kódex jól illeszkedik a családi gazdaságokra építő nemzeti vidékpolitika célrendszerébe, a hosszú távon eredményes stratégiához a szakma minden szereplőjének közös akarata és összefogása szükséges.

Lipcsey György Imre, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese beszámolt arról, hogy a 2014–2020-as európai uniós tervezési ciklushoz igazodva éves munkatervüket 2015-től a középtávú stratégiai célkitűzések megfogalmazásával és 2017-ig szóló szakmai elképzelésekkel bővítették ki.

Új szemlélet a KAMRA-ban

Az MT Zrt. Agrármarketing Centrum (AMC) tevékenységével erősíteni kívánja az ágazat szereplőinek együttműködési hajlandóságát, illetve a közösségimarketing-tevékenységben való aktív részvételüket. Legfőbb partnerei a termékpályákat képviselő reprezentatív és regionális szakmai szervezetek, az agrárium és a borászat területén tevékenykedő termelői csoportok, illetve az ágazatot irányító szervezetek. Az AMC tevékenységének döntő részét továbbra is a közösségi agrármarketinghez és közösségi bormarketinghez kapcsolódó feladatok ellátása képezi.

Hozzátette: a megújulás stratégiai igénye hívta életre a Közösségi Agrármarketing Reform-Alapprogram (KAMRA) gondolatát is, amely az új szemléletű kezdeményezések összefoglaló elnevezése. A vezérigazgató-helyettes kiemelte: 2015 a KAMRA prémium fogyasztói magazin létrehozásának éve lesz, illetve a KAMRA azon részprojektjeit is idén készíti elő az AMC, amelyeket a 2016-ot követő években, fokozatosan vezetnek be.

Cz. P