A sereghajtók között van Magyarország a foglalkoztatás terén

Az unió statisztikai hivatalának legutóbbi adatai szerint hazánk még tavaly is a sereghajtók közé tartozott a 20 és 64 év közötti korcsoport foglalkozási rátája alapján. Főleg az idősebb magyar korosztály munkavállalási szintje húzza le az átlagot. Érdekes, hogy ez a korosztály leginkább Európa boldogabbik felén szeret (illetve tud) dolgozni.

Az Eurostat teljes foglalkoztatást ismertető 2010-es statisztikai adataiból kiderült, miért nem tudunk az utolsó helyekről feljebb kerülni. A probléma forrása az 55 éven felettiek munkavállalásánál, valamint a részmunkaidős foglalkoztatásban rejtőzhet.

Az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatottságát megvizsgálva kiderül, ebben a korcsoportban a legnagyobb a lemaradásunk a 46,3 százalékos uniós átlaghoz képest. Hazánkban ugyanis a korosztályba tartózók csupán 34,4 százaléka dolgozott 2010-ben. Ez azt jelenti, hogy csak minden harmadik 55 éven felüli dolgozik.

Ugyan Máltán még a miénknél is alacsonyabb a foglalkoztatás (mindössze 30,2 százalék) az északi országok kirívóan magas rátákat produkáltak. Közülük is kiemelkedik Izland, ahol az idősebbek 79,8 százaléka dolgozik. Ráadásul a gazdagnak számító norvégok sem tétlenkednek idősebb korukban, a vizsgált korcsoport 68,6 százaléka vállalt munkát tavaly.

A visegrádi országok sem büszkélkedhetnek a nyugdíjhoz közelítők foglalkoztatási adataival, hiszen a lengyeleknél 34, a szlovákoknál pedig 40,5 százalékuk dolgozik, az európai átlagot pedig csak a csehek tudták épp túllépni 46,5 százalékkal.

A részmunkaidős adatokat tekintve kiderül, hogy hazánknak ezen a téren is bőven lenne még hova fejlődnie. Az uniós országok átlaga 18,5 százalék, ezzel szemben Magyarországon a 15 és 64 év közöttiek csupán 5,5 százaléka dolgozik részmunkaidőben. A visegrádi országok (csehek 5,1, lengyelek 7,6, szlovákok 3,8) szintén az átlagnál alacsonyabb rátát produkáltak 2010-ben.

Az Eurostat szerint Magyarországon a 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája 60,4 százalék. Az adatok alapján így nemcsak, hogy továbbra sem sikerül a kontinens nyugati országaihoz felzárkóznunk, de még az átlaghoz viszonyítva is nagy a lemaradásunk.

Nálunk rosszabb eredményekkel a vizsgált országok közül csak a horvátok (58,6 százalék), a macedónok (48,1 százalék), valamint a törökök (50 százalék) szerepelnek az Eurostat listájában. A tagállamok közül pedig, ha kicsivel is, de Máltán alacsonyabb a foglalkoztatás szintje – 59,9 százalék. Ezzel szemben az éllovasok között első helyen találhatjuk Svájcot 81,1 százalékos rátával, őt követi Izland 80,4 százalékkal, a harmadik legnagyobb arányú foglalkoztatással bíró ország pedig Svédország 78,7 százalékos rátával.

Az átlag nemek szerinti megoszlása alapján a 20 és 64 év közötti magyar nők 55 százaléka, a férfiak pedig 66 százaléka dolgozik, miközben az uniós átlag az előbbiek esetében 62,1, utóbbiak körében pedig 75,1 százalék. Nálunk rosszabb adatokat az olasz nők körében mértek – 49,5 százalék -, illetve az általában hozzánk hasonló eredményeket produkáló máltaiaknál volt 41,4 százalék.

Az uniós átlag a 15 és afeletti korosztály átlagos heti munkaidejét tekintve 40,4 óra, ez a nemek megosztásában úgy néz ki, hogy a nők 39,3 órát, a férfiak pedig heti 41,1 órát dolgoznak. A hazai adatokkal összehasonlítva kiderül, hogy nálunk nincs ekkora eltérés a két nem munkaideje között. A nők az átlagnál többet (40,1 órát) a férfiak pedig kevesebbet (40,8 óra) dolgoznak egy héten, miközben a többi ország esetében megfigyelhető, hogy a két nem munkaideje között átlagosan 2-3 (az izlandiaknál 5) százalékos eltérés van.

Az uniós rátától való eltérés magyarázata lehet a hazánkban elmúlt éveket meghatározó trend, miszerint csökkenő tendenciát mutat a születések aránya. Így ugyanis a szülési szabadságok, a gyerekkel otthon töltött idő feltehetően kevésbé lehet hatással a statisztikai eredményre – közli az mfor.hu.