A reálkeresetek alig, a fogyasztás jelentősen csökken

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a világméretű recesszió mélysége és befejeződésének időpontja továbbra is bizonytalan; de a prognózisok világszerte egyre pesszimistábbak.

A világméretű
recesszió mélypontja 2009-ben várható.
Idén az EU-ban a GDP 2-3%-os visszaesése valószínű,
noha az Európai Unió gazdasági stabilitása
érdekében számos összehangolt nemzetközi
lépés történik. A magyar gazdaság
növekedési üteme 2008-ban 0,6% volt. 2009-ben a
gazdaság teljesítménye mintegy 3-4%-kal csökken.
Ez jelentősebb visszaesés a korábban gondoltnál,
ami a külső és a belső kereslet zuhanásának
következménye.
Szinte biztosra
vehető, hogy Magyarországon 2009 végén a
maastrichti kritérium (3%) alá csökken az
államháztartási hiány. Eközben a
külső egyensúly gyors javítása is
elengedhetetlen, mivel nagyon megnehezült és megdrágult
a külföldi hitelekhez való hozzáférés.
A gyakorlatban maga a forráshiány az, ami kikényszeríti
a külső deficit mérséklését. A
javulás a külkereskedelmi aktívum és az
EU-támogatások emelkedésének eredménye
lehet.

A versenyszektorban
a bruttó bérek 4% körüli emelkedése, a
költségvetésiben 1%-os csökkenése
várható, ami összességében a
reálkeresetek közel 1%-os csökkenését
jelenti. (2008-ban a reálkeresetek 0,7%-kal emelkedtek, a két
év átlagában tehát a reálkeresetek
lényegében nem változnak.) A háztartások
fogyasztása és beruházása azonban a
növekvő hiteltörlesztési terhek, illetve az új
hitelfelvételi lehetőségek beszűkülése és
drágulása, valamint a nagyobb megtakarítási
hajlandóság következtében érezhetően
csökken. Az egyéni fogyasztás mintegy 3%-kal, a
beruházások – a romló piaci helyzet és
a források szűkössége miatt – mintegy 5%-kal
csökkennek.

Az infláció
– főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági
árak esése miatt – 2009 elején gyorsan
mérséklődik. Májusra mindössze 2% körüli
áremelkedés várható. A II. félévben
azonban a várható áfa- és
jövedékiadó-emelés, valamint a gyenge
forint következtében – noha az áremelési
törekvéseknek a gyenge kereslet és az erős
verseny kemény korlátot jelent – az infláció
újabb emelkedése valószínű. Így
éves átlagban 3,3%-os, az év végén
4,4%-os körüli áremelkedés várható.

A forint euróhoz
viszonyított árfolyama a december végi 265-ről
január végére 300-ra, március elején
ennél is jobban gyengült. Ezt a legutóbbi napokig
alapvetően a nemzetközi folyamatok magyarázták,
mivel a régió többi nemzeti valutája is
hasonló mértékben vesztett erejéből. A
gyenge forint jelentősen növeli a devizahitelesek terheit,
ugyanakkor kedvező a turisztikai szektor, az importversenynek kitett
ágazatok számára. Az exportérdekeltségre
gyakorolt pozitív hatást azonban erőteljesen csökkenti
az árfolyam-ingadozás okozta bizonytalanság.

Az MNB februárban
– a jelentős forintgyengülés időszakában –
nem folytatta óvatos kamatcsökkentő lépéseit,
az év során azonban a jelenlegi 9,5%-os kamatszint
csökkenése várható.