A PISA felmérése alapján még mindig hatékonyabb a papír a digitálisnál
Ha a diákok a „hagyományos” módszerek helyett egyre inkább a digitális eszközöket használják tanulásra, kimutathatóan romlik az olvasási és szövegértési készségük. A minap kezdődött új tanév kapcsán többek közt erre hívja fel a figyelmet a Nyomda- és Papíripari Szövetség (FEDPRINT) a legutóbbi, világszerte mintegy 600 ezer, 15 éves tanuló körében elvégzett PISA-mérés eredménye alapján.
„Egyértelmű, hogy a digitalizáció előnyeit érdemes beépíteni a jelenléti oktatás eszköztárába, azonban a papír visszaszorítása veszélyeket is rejt magában a hatékonyságra nézve”
– ismertette a kutatást Orgován Katalin, a FEDPRINT elnöke. Mint rámutat, ha egy magyar diák heti egy órával többet tanul digitális eszközön, átlagosan 12 ponttal teljesít rosszabbul az olvasási kompetenciákat mérő, 79 országra kiterjedő PISA-teszten.[1] Mivel az utolsó ilyen mérésen a hazai tanulók átlagpontszáma a nemzetközi viszonylatban közepesnek számító 476 volt[2], több órával kalkulálva jelentős arányú visszaesésről beszélhetünk. Ennek jelentőségét jól érzékelteti, hogy az átlagunk 12 pontos emelkedésével egyebek közt Svájcot, Hollandiát, Spanyolországot, Olaszországot vagy Ausztriát is megelőzhetnénk a felmérés rangsorában.
„Az adatok rávilágítanak, hogy ha papír helyett képernyőről olvasunk, az negatívan hat a szövegértési és folyékony olvasási képességekre. Az e-book-használók például szignifikánsan gyengébben teljesítenek a könyvolvasóknál akkor, ha eseményeket és helyszíneket kell idővonalon elhelyezni. A nyomtatott anyagokat preferáló diákok ezen felül egyéb tanulási kompetenciák terén is jobb eredményt nyújtottak”
– jegyzi meg a szakember.
Sokatmondó, hogy azok a magyar tanulók, akik elsősorban könyveket olvasnak, átlagosan 37 ponttal értek el jobb eredményt az olvasási készségeket illetően azoknál, akik nem, vagy csak nagyon ritkán olvasnak. Ugyanez az érték „csupán” +19 pont azoknál, akik döntően digitális eszközön olvasnak, és +30 pont azoknál, akik a két technológiát ötvözik.
Nem elhanyagolható szempont azt sem, hogy a teljesítményjavulás mellett a papíralapon olvasók általánosságban jobban is élvezik az olvasást. A legutóbbi PISA-mérés tanúsága szerint ennek megfelelően azok, akik a könyveket részesítik előnyben, átlagosan heti 2 órával többet olvasnak azoknál, akik főként digitális formában „fogyasztják” a szövegeket.
„Ezekből a statisztikákból a tanévkezdés alkalmából véleményem szerint azt érdemes megjegyeznie diáknak, szülőnek és pedagógusnak, hogy miközben fontos, hogy a digitalizáció vívmányait minél hatékonyabban a tudásunk gyarapításának szolgálatába állítsuk, azért ne felejtsük el, hogy a képességek javításának, illetve az olvasás megszerettetésének legjobb forrása még mindig a papír”
– zárja mondandóját Orgován Katalin.
Kapcsolódó cikkeink
Bemutatásra került a legújabb Logisztikai Évkönyv
November 30-án a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) évkönyvbemutató rendezvényén debütált…
Tovább olvasom >Az egész világ könyvpiacát az Amazon uralja
Egyre nagyobb nehézségek elé állította a hagyományos könyvesboltokat az Amazon…
Tovább olvasom >Már kapható a hazai könyvesboltokban Péntek Csaba: A hamburgered ára című könyve
„Mindannyian szeretnénk egészségesebb, békésebb és fenntarthatóbb világban élni. Ehhez különféle…
Tovább olvasom >További cikkeink
Piactér-koncepciójával a szupermarketizáció útjára lépett a Penny Németországban
A Penny németországi piactér-koncepciója evolúciós lépés a szupermarketizáció útján. A…
Tovább olvasom >A magyarok többsége 50 ezer forint alatt költ karácsonyi ajándékokra, a fenntarthatóság fontos szempont, de nem elsődleges
Az ajándékozás az ünnepek elmaradhatatlan hagyománya, de mi az, ami…
Tovább olvasom >Jótékonysággal tette teljessé az év végét a Rossmann
A Rossmann Magyarország idén is számos rászoruló közösség és intézmény…
Tovább olvasom >