A Pénzügyminisztérium 4,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál
Továbbra is magas ütemű gazdasági növekedéssel, valamint az államadósság és a költségvetési hiány folyamatos csökkentésével számol a kormány a következő négy évben – áll a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött Konvergencia Programban. A tárca 4,3 százalékos gazdasági növekedést, a bruttó hazai termék 4,9 százalékára csökkenő költségvetési hiányt és 76,1 százalékára javuló államadósságot jelez az idei évre – ismerteti a Pénzügyminisztérium az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A 2021. évi Konvergencia Program megjelenése óta eltelt egy évben a magyar gazdaságpolitika célja a járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindítása volt. Ennek megfelelően kiemelt figyelmet kapott a munkahelyek védelme, a családok és a vállalkozások támogatása, a beruházások ösztönzése – rögzíti a dokumentum, kiemelve, hogy az újraindítás érdekében hozott kormányzati intézkedések eredményesek voltak, a magyar gazdaság 2021-ben rekordmértékben, 7,1 százalékkal bővült. Ez jelentősen meghaladja a tavalyi dokumentum növekedési előrejelzését (4,3 százalék) és az Európai Unió tagállamai körében a hetedik legmagasabb növekedést jelenti.
Az idei Konvergencia Program már a versenyképesség javítását, a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági növekedést, valamint az átlagos európai fejlettséghez történő további felzárkózást célozza – szögezi le a dokumentum. A növekedés pilléreit a kedvező munkaerő piaci helyzet és a fogyasztás, a magas beruházási ráta, a kiépülő új kapacitások, valamint a visszaépülő szektorok jelenthetik.
A dokumentum 2022-ben 4,3 százalékos, 2023-ban 4,1 százalékos növekedést jelez, míg a következő négy évben a bővülés mindvégig meghaladhatja a 4 százalékot. A Konvergencia Program emellett az egyensúlyi mutatók tartós javítását irányozza elő: 2026-ig a hiány mértéke a GDP 1 százalékára, míg az államadósság 63,1 százalékra csökkenhet. A dokumentum szerint bár a koronavírus-járvány egyre kevésbé jelent növekedési kockázatot, az orosz-ukrán háború elhúzódása több oldalról is kedvezőtlenül hat a gazdaságra, amely növeli az előrejelzések bizonytalanságát.
A Konvergencia Program erre az évre 8,9 százalékos inflációt jelez előre, a pénzromlás mértéke 2023-ban csökkenhet érdemben. A kormány célja továbbra is az, hogy a családokat megvédje az áremelkedési folyamatoktól, ezt szolgálja a rezsicsökkentés politikája, az üzemanyagárak rögzítése, a lakossági kamatstop, valamint egyes élelmiszerek árának rögzítése – hangsúlyozza közleményében a szaktárca.
Kapcsolódó cikkeink
NGM: 2025 az áttörés éve, a felzárkózás nem akad el
Az Eurostat csütörtökön megjelent adatai szerint 2024-ben Magyarországon az egy…
Tovább olvasom >MNB-igazgató: magasabb inflációt és magasabb gazdasági növekedést vár a jegybank idén
Februárban elérte az infláció a csúcsát, 2025-ben átlagosan 4,5-5,1 százalék…
Tovább olvasom >Márciusban stagnált a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett –…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az Európai Bizottság az uniós borágazat versenyképességének erősítésére tett javaslatot
Az Európai Bizottság intézkedéseket javasol az európai borágazat versenyképességének, ellenálló…
Tovább olvasom >NGM: kormány megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét, novemberben átlagosan 39 600 forint kiegészítő emelést kapnak a nyugdíjasok
A kormány elkötelezett amellett, hogy a nyugdíjasok számára stabil és…
Tovább olvasom >A foglalkoztatottsági adatok alapján Magyarország Európa élmezőnyéhez tartozik
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 februárjában közel 4,7…
Tovább olvasom >