A Pénzügyminisztérium 4,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál
Továbbra is magas ütemű gazdasági növekedéssel, valamint az államadósság és a költségvetési hiány folyamatos csökkentésével számol a kormány a következő négy évben – áll a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött Konvergencia Programban. A tárca 4,3 százalékos gazdasági növekedést, a bruttó hazai termék 4,9 százalékára csökkenő költségvetési hiányt és 76,1 százalékára javuló államadósságot jelez az idei évre – ismerteti a Pénzügyminisztérium az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A 2021. évi Konvergencia Program megjelenése óta eltelt egy évben a magyar gazdaságpolitika célja a járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindítása volt. Ennek megfelelően kiemelt figyelmet kapott a munkahelyek védelme, a családok és a vállalkozások támogatása, a beruházások ösztönzése – rögzíti a dokumentum, kiemelve, hogy az újraindítás érdekében hozott kormányzati intézkedések eredményesek voltak, a magyar gazdaság 2021-ben rekordmértékben, 7,1 százalékkal bővült. Ez jelentősen meghaladja a tavalyi dokumentum növekedési előrejelzését (4,3 százalék) és az Európai Unió tagállamai körében a hetedik legmagasabb növekedést jelenti.
Az idei Konvergencia Program már a versenyképesség javítását, a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági növekedést, valamint az átlagos európai fejlettséghez történő további felzárkózást célozza – szögezi le a dokumentum. A növekedés pilléreit a kedvező munkaerő piaci helyzet és a fogyasztás, a magas beruházási ráta, a kiépülő új kapacitások, valamint a visszaépülő szektorok jelenthetik.
A dokumentum 2022-ben 4,3 százalékos, 2023-ban 4,1 százalékos növekedést jelez, míg a következő négy évben a bővülés mindvégig meghaladhatja a 4 százalékot. A Konvergencia Program emellett az egyensúlyi mutatók tartós javítását irányozza elő: 2026-ig a hiány mértéke a GDP 1 százalékára, míg az államadósság 63,1 százalékra csökkenhet. A dokumentum szerint bár a koronavírus-járvány egyre kevésbé jelent növekedési kockázatot, az orosz-ukrán háború elhúzódása több oldalról is kedvezőtlenül hat a gazdaságra, amely növeli az előrejelzések bizonytalanságát.
A Konvergencia Program erre az évre 8,9 százalékos inflációt jelez előre, a pénzromlás mértéke 2023-ban csökkenhet érdemben. A kormány célja továbbra is az, hogy a családokat megvédje az áremelkedési folyamatoktól, ezt szolgálja a rezsicsökkentés politikája, az üzemanyagárak rögzítése, a lakossági kamatstop, valamint egyes élelmiszerek árának rögzítése – hangsúlyozza közleményében a szaktárca.
Kapcsolódó cikkeink
Fojtott tempóban: a cégvilág még zsugorodik, de lassul a visszaesés
A hazai cégek száma továbbra is csökken, de a visszaesés…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: több mint 1,5 éve folyamatosan nő a fizetések vásárlóereje
Brüsszel hosszú ideje elhibázott gazdaságpolitikát folytat, a háborút támogatja a…
Tovább olvasom >GKI: Idén érezhetően csökkentek a cégek áremelési szándékai, de a költségoldali nyomás továbbra is jelen van
2025 eddig eltelt részében a magyarországi üzleti szektor több ágazatában…
Tovább olvasom >További cikkeink
EM: tovább folytatódik a visszaváltási rendszer fejlesztése
Az előző év elejétől bevezetett rendszernek köszönhetően 2025 nyarára jelentős…
Tovább olvasom >Lassulás és áremelkedés egyszerre – így alakul a tejpiac nyáron
A tejágazatban egyszerre van jelen a nemzetközi árnövekedés és a…
Tovább olvasom >Újabb probléma hozhat élelmiszer-drágulást
Súlyos következményekkel járhat a latin-amerikai agrárszektorra nézve, ha az Egyesült…
Tovább olvasom >