A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Stratégia nemcsak a fogyasztót védi

Hosszú előkészítés eredményeként a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elkészítette a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Stratégiát. Az október elején elfogadott, 2013–2022 közötti időszakra érvényes középtávú, keretjellegű programot a tárca vezetése egy nemzetközi konferencián mutatta be október közepén.

A konferencia plenáris ülésén Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára és Jożwiak Ákos, a NÉBIH igazgatóhelyettese közös prezentációval szemléltette a hazai stratégiát. A helyettes államtitkár a globalizáció gyorsulásával, az alapanyagok és élelmiszerek kontinenseken átívelő egyre gyorsabb mozgásával magyarázta a hazai élelmiszer-biztonsági tervezés fontosságát. Kiemelte: különösen akkor fontos az információ és az egységes elveken alapuló, hatékony ellenőrzés kialakítása, amikor tudjuk, hogy az előállított élelmiszer fele elhagyja az előállító országot. Bognár Lajos szerint az eddigi magyar szabályozás jónak és hatékonynak mondható, mégis Magyarországon évente legalább hárommillió otthoni olyan élelmiszer-biztonsági eset fordul elő, ami hosszabb-rövidebb ideig tartó egészségkárosodással jár. Ezek jó részéről sem az egészségügyi, sem az élelmiszer-biztonsági hatóság nem értesül. Mégis fontos lenne, hogy a lakosság – ahogy fogalmazott – tudásszintje növekedjen. Ez a stratégia egyik fontos célja.

Stratégia 11 pontban

Magáról a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Stratégiáról Jożwiak Ákos beszélt, aki elmondta, hogy a stratégia végrehajtásáért a NÉBIH-el együttműködve a Vidékfejlesztési Minisztérium felelős, de a munkába bevonják a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveit is. A dokumentum kiemelten kezeli a partnerségen alapuló együttműködést és a még intenzívebb közös munkát mind a társhatóságokkal, tudományos műhelyekkel, kutatókkal, oktatással, élelmiszer-ipari és feldolgozói vállalkozásokkal, szakmai és civil szervezetekkel, valamint a fogyasztókkal.

A stratégia megvalósítását 11 tervezett intézkedéscsomag segíti, ezek: egységes információ-menedzsment; átlátható kockázatelemzés bevezetése; laboratóriumi rendszer újraszervezése; tudáshálózat alapjainak kiépítése; modern oktatás és képzés; partnerség a kutatásban, innovációban; élénk közkapcsolatok; széles körű kockázatcsökkentés; hiteles és erős hatóság; küzdelem a visszaélések ellen; kritikus infrastruktúrák védelme.

Legális, illegális

A konferencián a hatósági és gazdasági résztvevők négy szekcióban tanácskoztak. Az Ételek és kételyek szekcióban terítékre került az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos általános ismeretek oktatása, az, hogy e témának van-e helye a nemzeti alaptantervben. Az Ételünk és életünk szekció az élelmiszerlánc-biztonság állatorvosi és humán-egészségügyi kihívásait vette górcső alá.

A legnagyobb érdeklődés Illegális – legális: az élelmiszerlánc-ellenőrzésről címet kapott szekció ülését kísérte. Az előadásokat hallva kiderült, hogy a hatóságok a XXI. század technikájával felvértezve nemcsak az élelmiszerek egészségességét, hanem az előállítás, forgalmazás legálisságát is egyre hatékonyabban tudják ellenőrizni. Helik Ferenc, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője utalt arra az Ernst & Young könyvvizsgáló cég által a közelmúltban készített tanulmányra, amely szerint az alapvető élelmiszerekkel kapcsolatos nagyszabású áfacsalás megbénítja az iparágat és több mint 128 milliárd forint – durván 500 millió euró – bevételtől fosztja meg évente a költségvetést.

Horváth Gábor, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezető-helyettese napi munkájukról beszélt. Beszámolt arról is, hogy milyen informatikai módszerekkel választják ki az élelmiszerláncban érdekelt szereplőket, akiket teljes körűen ellenőriznek. De kiderült az is, hogy most már bevett ellenőrzési gyakorlat az is, hogy az árut fizikai értelemben is nyomon követik, sőt, ha a végső megrendelő feldolgozónak vagy kereskedőnek adó(jellegű) köztartozása van, akkor le is foglalhatják.

Czauner Péter