A nehéz időkben is erős támaszt biztosít a NAK

Miként látják az élelmiszeripar előtt jelenleg álló kihívásokat?

Győrffy Balázs
elnök
NAK

– A jelenlegi járványhelyzet új kihívások elé állította az élelmiszer-feldolgozókat, különböző alágazatokban más-más problémák jelentek meg. A koronavírus-járvány első körben a turizmus, a vendéglátás, valamint a közétkeztetés területét érintette, továbbá az exportpiacok „bezárkózását” hozta. Az agrár- és élelmiszergazdaság szempontjából ezen területek kiesése nehéz helyzetbe sodorta az érintett ágazati szereplőket. A kevésbé tőkeerős vállalkozások a fennmaradásukért küzdenek, ha hosszasan elhúzódik a veszélyhelyzet; míg a kisebb-nagyobb tartalékokkal rendelkező vállalkozások a bennragadt készletek elhelyezésére, alternatív értékesítési csatornák gyors felállítására és üzemeltetésére fókuszálnak. Ugyanakkor van, ahol a megugró fogyasztói kereslet – például a malomiparban, a tésztagyártásban –, van, ahol a folyamatosan érkező alapanyag átvétele – például a tejiparban – jelenti a megoldandó feladatot.

Meg kell jegyezni, hogy több vállalkozásnak is folyamatban lévő fejlesztései vannak, a pályázatok benyújtásakor nem lehetett előre látni, hogy egy ilyen világméretű veszélyhelyzettel kell majd szembe nézni. Fontos, hogy ezek a vállalkozások be tudják fejezni a megkezdett beruházásaikat, a dolgozóikat meg tudják tartani, mert komoly letéteményesei lehetnek a gazdaság mihamarabbi újraindításának. A pandémia hatására bebizonyosodott, hogy a társadalomnak az eddiginél is több figyelmet kell szentelnie a hazai élelmiszeriparra, ugyanis jól működő feldolgozók nélkül az önellátás foka sem növelhető, arról nem is beszélve, hogy ha nem mennek végbe sürgősen korszerűsítések, akkor félő, hogy az itthon megtermelt mezőgazdasági termékeket más országok üzemei fogják majd feldolgozni.

Van különbség a kisebb és a nagyobb cégek helyzete közt e téren?

– Amennyiben üzemméret szerint vizsgáljuk a kérdést, elmondható, hogy a feldolgozóiparban működő kkv-knak általánosságban sokkal több munkaráfordítást igényel a cégek ügyvezetése, mint a korábbi időszakokban, ezzel szemben az elért nyereség alacsonyabb. Financiális problémáik is adódnak, amikor a kiadásokat hitellel kell előfinanszírozniuk, ez korábban nem volt ennyire jellemző. A napi szintű küzdelmek a nagyvállalatok körében is ugyanúgy tapasztalhatóak. Többnyire bizonytalan a cégeknél a hosszú távú jövőkép, ez egyrészt a kereskedelem intenzív átalakulása – ideértve az import termékek ár- és minőségbeli versenyképességét –, másrészt a növekvő előállítási költségek miatt. Mindehhez negatív tényezőként hozzákapcsolódik a technológiai és informatikai elavultság, ami az elmaradó fejlesztések miatt egyre gyakoribb. Termelőkapacitás-kihasználtságban van még potenciál, azonban ez a tárolókapacitás tekintetében már sokkal kevesebb. Exportpiac-fejlesztési nehézségek is adódnak, a cégek árbevételét jelenleg jellemzően a magyar piac adja, export tekintetében alapvetően a környező országokig jutnak el. Ezért is hangsúlyozzuk azt, hogy a mostani helyzetben kiemelten fontos, hogy az áruházak és a fogyasztók is a magyar termelők, feldolgozók által előállított árukat preferálják. Az áruházláncokat felszólítottuk: ne tegyék tönkre a magyar élelmiszeripart azzal, hogy – a jelenlegi nemzetközi piaci helyzet miatt esetenként olcsóbban beszerezhető – import árukat favorizálják a napi bevételük maximalizálása érdekében. A fogyasztók részére pedig elindítottuk az „Én is hazait vásárolok!” elnevezésű kampányunkat, amelynek fő célja, hogy felhívjuk a figyelmüket a hazai termékek választására, hiszen ezzel segíteni tudják a magyar termelőket és élelmiszer-előállítókat.

A kamaránál az elmúlt években szakmai osztályrendszert alakítottak ki, amely az alágazatokra, az azokban tevékenykedő tagjaik érdekeire, javaslataira fókuszál. Hogyan működik ez a rendszer?

– A szakmai osztályrendszer révén a korábbiaknál még jobban előtérbe kerülnek a tagjaink – bármely alágazatban is tevékenykedjenek – megoldásra váró problémái, és velük közösen alakítjuk ki a szükséges teendőket. Így jön létre az egységes szakmai álláspontunk számos kérdésben.

Hosszú évek munkája volt szükséges ahhoz, hogy elismert, országos szinten is – társadalmi és működési téren egyaránt – jól felépített szervezet legyen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Közel négyszázezer tagunk a nemzetgazdaságban jelentős tényező – az ő érdekeiket közvetítjük, érvényesítjük. Mi ennek tudatában és ezzel a felelősséggel végezzük a munkánkat.

A NAK-nál másfél éve létrehozott élelmiszeripari koordinátorhálózattal kapcsolatban mik a tapasztalataik?

– A célunk az, hogy azokat a közepes és nagyobb méretű élelmiszeripari tagokat is elérjük közvetlen megkeresésekkel, akik korábban kevésbé használták ki a kamara által nyújtott szolgáltatásokat, programokat. A helyi koordinátorok nagyjából 1200 élelmiszeripari tagunkat keresték fel személyesen. A koordinátorok közvetlen és mindennapi kapcsolatban vannak a tagokkal, a releváns információk ebben a formában érnek a legeredményesebben célba. Ezen felül az élelmiszeripari tagok érdekeinek képviselete is erősödött így. A tavalyi évben a szakképzés, a munkaerőhiány, a bürokratikus terhek voltak a legjellemzőbb ágazati problémák, ezen kívül szakágazatokon belül eltérőek is adódtak. Ilyen például a népegészségügyi termékadó, amely az édességipart és a szeszipari ágazatot is jelentős mértékben terheli. Ezekben az átfogó témákban folyamatosan egyeztettünk a döntéshozókkal, és igyekszünk elhárítani a feldolgozók előtti akadályokat.

A mostani helyzetben kiemelten fontos, hogy az áruházak és a fogyasztók is a magyar termelők, feldolgozók által  előállított árukat preferálják

Összegszerűen a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban milyen károkat okoz a koronavírus-járvány? Mennyire került veszélybe az élelmiszeripar alapanyag-ellátottsága?

– A veszteségeket jelenleg még nem lehet számszerűsíteni, várhatóan még a 2020-as év zárásakor sem lesznek egzakt számok a szakágazatok vonatkozásában. A kamara javaslataival összhangban egyébként már számos olyan kormányzati intézkedés történt, ami enyhíti a károkat, illetve segíti a veszélyhelyzet utáni gazdasági újraindulást. Az alapanyag-ellátottsággal kapcsolatban: hosszú távon nem számítunk komolyabb ellátási gondokra, a mezőgazdasági termelés folyamatos. Hazánk komoly élelmiszeripari exportőr, jelentős mértékű az alapanyag-előállítás; az exportpiacok részbeni zárulásával pont, hogy a meglévő áruk értékesítése jelent inkább problémát.

Nemrég indították el a NAK Piactér internetes platformot. Ez hogyan tud segíteni ennek kezelésében?

– A piaci kereslet és kínálat összekapcsolásával, ezzel a vállalkozói (B2B – Business to Business) platform elindításával is segíteni kívánunk az értékesítési nehézségek leküzdésében. Az erre a célra kialakított NAK Piactér online felületre folyamatosan várjuk a kereskedelmi mennyiségű termékvolumennel rendelkező előállítókat, valamint a kereskedők, áruházláncok jelentkezését. Nagy örömünkre szolgál, hogy eddig már 7 áruházlánc is regisztrált kereskedőként a felületen.

A tagjaik veszélyhelyzettel kapcsolatos problémafelvetéseit hogyan kezelik?

– Folyamatos tartjuk a kapcsolatot velük, monitorozzuk, gyűjtjük a náluk jelentkező problémákat és felvetéseket. Az azonnali intézkedést igénylő problémákat – például számos más közt a járvány elején jelentkező fuvarozási nehézségeket – az Operatív Törzs, illetve a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport felé csatornázzuk be. Az összetettebb intézkedést igénylő problémákra javaslatokat dolgozunk ki, melyek megvalósításában partner a kormányzat. A veszélyhelyzetre reagálva kialakítottunk egy koronavírus-információs felületet is, ahol minden aktuális, a témához kapcsolódó információt megjelenítünk, ezzel is biztosítva tagjaink felé az agrár- és élelmiszer-gazdasághoz kapcsolódó hiteles információk átadását. Továbbá heti rendszerességgel közvetlenül is küldtünk tájékoztatókat a tagjainknak.

Ezen túlmenően, az elmúlt hetekben Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoportokat hoztunk létre, melyek célja a gazdálkodók felvetéseire, illetve problémáira helyi szinten választ adni. A heti rendszerességgel ülésező munkacsoportokban a termelők és feldolgozók tudják jelezni a nehézségeiket, melyek alapján a Kamara folyamatosan fogalmaz meg új intézkedési javaslatokat.

B. K.