A nagy felmondások közepette a nyitottság lett az egyik legfontosabb készség a munkaerőpiacon?

A kialakult helyzet miatt napjainkat a felmondások jellemzik

A riport a nyitottságot új információk és tapasztalatok megismerésére, illetve új lehetőségek feltárására irányuló belső késztetésként definiálja, illetve kiemeli, hogy a munkavállaló szerepkörétől, valamint hierarchiában betöltött szerepétől függetlenül nagyon fontos készség. A kutatás megállapította, hogy a vezetők közel háromnegyede (72%) úgy véli, hogy a nyitottság nagyon értékes jellemvonás, több mint fele határozottan egyetért azzal, hogy a nyitottság valódi üzleti hatást gyakorol (59%), és hogy a nyitott alkalmazottak produktívabbak (51%).

A riportból az is kiderül, hogy a nyitottság jelentősége nagyot nőtt LinkedIn-en, az egyre nagyobb munkáltatói keresletnek köszönhetően. A LinkedIn adatai szerint, éves összehasonlításban 158%-kal nőtt a nyitottsággal kapcsolatos posztok, megosztások és cikkek iránti érdeklődés, 90%-os a növekedés a nyitottságot is kereső álláshirdetésekben, a nyitottsággal kapcsolatos skillek megemlítése 87%-kal nőtt.

A vezetők számára különösen nagy kihívást jelent a munkamorál és a motiváció magas szinten tartása. Ezt a vezetők 60%-a nevezte meg nehézségként. A vezetők több, mint fele –52%-a – tartja nagy kihívásnak a dolgozók megtartását, 51%-uk számára jelent nagy kihívást, hogy a dolgozók az alapvető munkakörön túl is hajlandóak legyenek dolgozni, és 50% tartja nehézségnek a különböző csapatok, illetve részlegek közötti együttműködést. Ugyanakkor a nyitottsággal mint készséggel járó előnyökkel sok kulcsfontosságú üzleti kihívás kezelhető. A megkérdezett vezetők egyetértettek abban, hogy a nyitottság igen értékes előnyei közé tartozik a nagyobb hatékonyság és termelékenység (62%), a kreatívabb gondolkodás és megoldások (62%), az erősebb együttműködés és a csapatmunka (58%), valamint a nagyobb munkavállalói elkötelezettség és a munkahelyi elégedettség (58%).

„Kutatásaink erőteljes képet festenek arról,hogy a nyitottság több nem csupán kívánatos tulajdonság. Manapság már inkább üzleti kényszerré vált ennek keresése, amely segíti a vállalatok legégetőbb problémáinak kezelését, és előmozdítja az innovációt.” – mondta el Jay Upchurch, az SAS CIO-ja.

A legtöbb menedzser egyetért abban, hogy a nyitottság különösen értékes az innovatív megoldások (62%), a komplex problémák kezelése (55%), valamint az adatok elemzése (52%) során, ami fontos tulajdonság az adatok megismerésének és integrációjának támogatására. A nyitottnak tartott vezetőkre összpontosítva, ezek az egyének megjegyzik, hogy munkaadójuk lényegesen fejlettebb a digitális átalakulásban (azok 56%-a, akik magasra értékelik a nyitottságot, szemben az alacsonyra értékelők 29%-ával). Ők azok, akik gyakran több adatforrást is használnak, különösen olyanokat, amelyek segítenek nekik jobban megérteni ügyfeleiket (58%), teljesítményüket (60%) és munkatársaikat (63%).

A vezetők úgy tartják, ahhoz, hogy vállalkozásuk három éves távlatban sikeres lehessen, szervezetüknek a mesterséges intelligenciában (63%) és az adatelemzésben (60%) jártas, technikai szakértelemmel rendelkező alkalmazottakra van szüksége, valamint olyan személyes tulajdonságokra, mint a kreatív gondolkodás (59%) és a problémamegoldás (59%). A vezetők azonban azt is mondják, hogy a részlegük sikeréhez szükséges, mind technikai (65%), mind személyes tulajdonságokkal (60%) – mint például a nyitottság – felvértezett munkaerőt találni nem könnyű. 

Vezetők kategorizálása nyitottsági szint szerint

A jelentés a megkérdezett vezetőket négy nyitottsági szegmensbe sorolja:

• Nagy Nyitottságú Kollaborátorok (35%): Értékeli az együttműködést, a csapatmunkára való képességet, az elszántságot a válaszok megtalálására, illetve hisz benne, hogy a nyitottság jobb produktivitást, és munkahelyi elégedettséget eredményez.
• Rugalmasságvezérelt Vélemény Keresők (26%): Keresi a kihívást és kíváncsi mások véleményére, hisz benne, hogy a nyitottság táptalajt biztosít a rugalmasságnak és az alkalmazkodó képességnek változó környezetben is, de nem gondolja úgy, hogy a nyitottság előmozdítja a hatékonyságot és a produktivitást.
• Termelékenységközpontú Vezetők (24%): Hisz benne, hogy a nyitottság javítja a hatékonyságot és a termelékenységet, valamint stabilabb együttműködést és jobb csapatmunkát eredményez, de kevésbé hajlamos azt hinni, hogy ösztönzi a befogadást és a vélemények sokszínűségét.
• Nyitottságellenes Vezetők (16%): Nem gondolja, hogy a nyitottságnak bármilyen pozitív hatása van a teljesítményre.

Sok szervezet versenyhátrányba kerülhet, ha nem tudja fejleszteni és kellőképpen kihasználni a nyitottságot.

Ugyan a nyitottság sok munkahely esetében egyre nagyobb értéket képvisel, még sokat kell fejlődnie sok szervezetnek. Ezen szervezetek között jelentős versenyelőnyre tehetnek szert azok, amelyek leghatékonyabban tudják kiaknázni a dolgozóik nyitottságában rejlő lehetőségeket. Ugyanakkor a menedzserek között nincs egyértelmű egyetértés a nyitottság értékével kapcsolatban, és sok szervezet küzd azzal, hogy hatékonyan tudja hasznára fordítani a mindennapi működésben.

Míg a legtöbb megkérdezett vezető úgy véli, hogy a kíváncsiság értékes, sokaknak kihívásokkal kell szembenézniük, hogy elősegítsék és ösztönözzék ezt a képességet. Valójában öt menedzser közül több, mint kettő elismeri, hogy csupán némileg, vagy egyáltalán nem képes rá, hogy felismerje a jelentkezők nyitottságát (47%). Még ha a vezetők úgy is érzik, hogy képesek azonosítani ezt a tulajdonságot, sokan azt mondják, hogy kihívást jelent a nyitottság fejlesztése azokban az alkalmazottakban, akikben ez nincs meg, illetve küzdenek a nyitottság és a teljesítmény (47%) és az üzleti hatás (43%) összekapcsolásában. Ezek a megállapítások rávilágítanak arra, hogy nincs kapcsolat a nyitottság tapasztalati előnyei és a szervezetek azon képessége között, hogy kiaknázzák ezt a képességet az alkalmazottak körében.

E kihívások enyhítésének egyik módja az, ha olyan szervezetekre és vezetőkre tekintünk, akik magas fokú nyitottságot mutatnak. Olyan szervezetek, illetve a vezetők, akik nagyra értékelik a nyitottságot, valamint gyakran ösztönzik a szervezeti nyitottságot, a vállalati képzés és fejlesztés (79%), az alkalmazottak teljesítmény-értékelése (76%), az előléptetés (74%), a felvételi kritériumok (74%), valamint a vállalati küldetés, a jövőkép, vagy az értékek (70%) területén. Az ilyen vezetők számos különböző módon ösztönzik ezt az értékes készséget, többek között jutalmazzák a nyitottságot a teljesítmény-értékelésekben (71%), támogatják a „szerelemprojekteket” (59%), és nyilvánosan is elismerik azokat a dolgozókat, akik nyitottságot mutatnak (69%).

További információért a Curiosity@Work riporttal kapcsolatban, kérjük, látogasson el a Curiosity@Work weboldalra.