A müzli immúnis a koronavírus-járvány gazdasági hatásaira

Az élelmiszeripart elsősorban a vendéglátóipar, a szállodákat, éttermeket és kávéházakat magába foglaló HoReCa szektor kiesése és a forgalom közel 40 százalékát adó export jelentős csökkenése érintette kedvezőtlenül a járványhelyzetben – mondta előadásában az ágazat helyzetéről átfogó képet adva dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és -minőségpoltikai Főosztályának főosztályvezetője. A hazai élelmiszeripar több mint 4500 szereplőjének zöme mikrovállalkozás, a területen mintegy hetven nagyvállalat és háromszáz középvállalat tevékenykedik. Bár nyereségességük folyamatosan javul, az ágazatra továbbra sem jellemző a modernizációhoz és automatizáláshoz szükséges, fejlett, digitális technológiák kiterjedt alkalmazása, ezért a vállalatok nehezebben alkalmazkodnak a gyorsan változó piaci körülményekhez. Az Agrárminisztérium ezért a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból az élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozásokat közel 8 milliárd forinttal támogatta, amelyet az igénylők egyszerűsített ügyintézés mellett, gyorsan elérhettek.

Érezhetően változnak a fogyasztói igények is az édesipari piacon, és a COVID-19 ezt a folyamatot is felgyorsította – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. A lakosság érdeklődése az egészséges termékek felé fordul, amelyek inkább egy trendet, semmint konkrét kategóriát képviselnek. A funkcionális édességek (pl. proteines, emelt vitamin- vagy ásványianyag-tartalmú termékek, energiaszeletek) éppúgy ide sorolhatók, mint a különféle mentes termékek – a laktóz-, cukor- vagy gluténmentes termékek, amelyeket napjainkban már nem csupán azok fogyasztanak, akik valóban érzékenyek valamely összetevőre –, valamint a light, azaz csökkentett energiatartalmú termékek is.

A járványhelyzet a jelekből ítélve még inkább a funkcionális élelmiszerekre irányította a fogyasztók figyelmét, akik a távmunka, az otthoni iroda körülményei között olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel időigényes főzés vagy ételrendelés nélkül is biztosíthatják a megfelelő tápanyagbevitelt – céljaik között a sportoláshoz szükséges kiegészítő táplálkozás mellett megjelenik a súlykontroll, az emésztés segítése, az immunrendszer és az érrendszer karbantartása vagy a klinikai (orvosilag előírt) diéta tartása is.

Előrejelzések szerint a funkcionális termékek piaca, amelynek mérete világszinten eléri a 189 milliárd dollárt, a következő öt évben is átlagosan évi 8 százalékkal fog nőni, és az időszak végére eléri a 276 milliárd dollárt. Az édesipar szereplői jelentős erőforrásokat mozgósítanak az innováció érdekében, hogy kiszolgálhassák a fogyasztók fejlődő igényeit, amelyeket dr. Gyimes Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara Élelmiszermérnöki Intézetének egyetemi docense elemzett előadásában.

A Cerbona márkanév 1988-ban jelent meg a hazai piacon, cégünk a rá következő évben indította a müzli és a müzliszeletek gyártását, ami akkor új termékkategóriának számított Magyarországon – mondta Török Tamás, a Cerbona Élelmiszergyártó Kft. külkereskedelmi igazgatója. A vállalatra jellemző innováció azóta is egyre újabb termékekkel válaszol a fogyasztók igényeire, és a Cerbonát a müzli, a müzliszelet, a zabpehely és a puffasztott szeletek kategóriájában is piacvezető márkává tette. A Cerbona Sport programjában elérhető, edzés előtt, alatt és után fogyasztható, fehérjében, rostokban, vitaminokban és nyomelemekben gazdag, cukormentes müzlik, szeletek és kásák kedveltek a hazai fogyasztók körében, csakúgy, mint az új glutén- és laktózmentes zabkásák. A cég legújabb Raw Bar szeletei például a mindenmentes kategória választékát bővítik, mivel tisztán növényi alapúak, természetes ízüket és cukortartalmukat egyedül a gyümölcsök adják, amelyekből kimagaslóan sokat tartalmaznak. A Cerbona további termékinnovációja a desszertízű müzliszeletek családja, amelyekkel az egészséges étrend követői is kényeztethetik magukat.

Bár a gabonafélék (cereáliák) termesztésének története évezredekre nyúlik vissza, a müzli sztorija – legalábbis ezen a néven – meglepő módon csupán a 20. század első felében kezdődött, tudtuk meg dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettesének és főmuzeológusának előadásából. A müzli a kézikönyvek szerint gabonapehelyből és szárított gyümölcs morzsalékából álló, zömmel tejjel fogyasztható táplálék. A svájci német nyelv szava, a Mus, azaz pép, püré, kása kicsinyített formája nyomán alakult ki müzli szavunk, amely egyébként a német Gemüse (azaz a zöldfélék, főzeléknövények) szónak egyik fő alkotóeleme. A Müsli (muesli) szó ennek svájci dialektusából keletkezett és terjedt el mindenhol a világon.