A mobil pénztárca jó lehetőség a kuponos alkuszoknak

A magyar kuponos alkuszcégek jövőjét alapvetően befolyásolhatja a mobil pénztárca elterjedése – írja a hvg.hu. Kedden technológiatörténeti mérföldkőhöz érkezünk: három magyar cég lehetővé teszi a mobiltelefonos fizetési módot. Köztük van a közösségi vásárlásban utazó Bónusz Brigád. Ebből az alkalomból szemügyre vettük, mennyit érnek a magyar kuponos cégek.

75 százalékos árengedmény memóriapárnára, ötven százalékos a Csabai Kolbászfesztiválra szóló belépőkre és „ultra-kedvezmény” kollagén indukciós terápiára – ilyenek szerepelnek a több tucatból álló aktuális akciós ajánlatok között.

„Csak annyi” kell a közösségi vásárlás megvalósulásához, hogy a vevők száma elérjen, vagy meghaladjon egy előre rögzített létszámot – vagyis hogy limitált közeg egyszerre akarja megvenni a terméket vagy igénybe venni a szolgáltatást. Hihető vagy sem, az ezeket az öleteket felhajtó alkuszcégek itthon még két évesek sincsenek, de egyes becslések szerint naponta már jóval több, mint egymillió hírlevelet küldenek szét.

A közösségi vásárló piacot szimplán „bónuszos-kuponos” ragadványnévvel illeti a köznyelv, amiben valószínűleg az is visszatükröződik, hogy a legtöbben a piacon legkorábban eszmélt Bónusz Brigád nevű magyar start up társaságot, valamint a külföldi tőkéből indult Kupon Világot ismerik.

A „mindenki nyer” -elvre épülő modell azonban rövid időn belül széles körben elterjedt. A win-win-szituáció tetszett a termékkel vagy szolgáltatással kereskedőnek, mert célzott marketinggel azonosíthatja a vevőit, miközben gyorsan és kis költséggel tud megszabadulni a készleteitől. Tetszett a vevőnek, aki potom áron talál rá egy-egy termékre (aminek a megvásárlásán persze lehet, hogy nem is gondolkodott volna); és tetszett az alkuszcégnek is a jutalék miatt.

A siker hátterében nyilvánvalóan a közösségi oldalak felfutása áll, és az, hogy az újfajta értékesítési rendszer kreatívan tudott építkezni az interneten már korábban is hirdetett, de egy helyen nem elérhető szolgáltatásokra. A találmány új ugyan, de nem magyar. A modell alaptipusát az amerikai Groupon cég dolgozta ki, s ez a cég tavasszal azzal dicsekedett, hogy 35 ország 300 piacán már befutott az ötletük.

A magyar alkuszcégek beárazásának nehézségét a dinamikusan bővülő magyar piac határainak az ismeretlensége mellett az is nehezíti, hogy az amerikai „felmenő” neve hónapok óta negatív szalagcímekben szerepel a médiában. A Groupon vesszőfutása nagyjából azóta tart, hogy felvetődött, tőzsdére kellene vinni a céget. A piac ma nagyjából 10 milliárd dollárra becsüli az internetes alkuszcég értékét, de ez volt már 25-30 milliárd és 5 milliárd dollárnál kevesebb is – vagyis a cég értéke nagyjából úgy viselkedik, mint a hullámvasút.

A legutóbb szeptemberben elhalasztott részvénykibocsátás ma vesz új lendületet: a Groupon ugyanis hétfőn kezdi meg a road show-ját a nyilvános befektetők felkutatása érdekében.

Az internetes közösségi vásárlást bonyolító magyar cégek közül egyik sem akar a tőzsdére menni. Ennek oka főként az, hogy míg a chichagói „ős” 2008-as indulása óta óriásira nőtt, az itthoni alkusz cégek a kis piacon is még csak főként növésben vannak. Jelenleg azt is többnyire csak saccolni lehet, hogy mennyi hasznot termelhetnek, már ha nem veszteségesek. A webes alkusz-piacot jól ismerő elemzők szerint az egész magyar bónusz-kupon flotta értéke a 300 millió és a másfél milliárd forint közötti értékre saccolható. A piaci méretet Kis Gergely, a GKIeNET vezetője fél évvel ezelőtt még 2-3 milliárd forint közötti nagyságúra prognosztizálta erre az évre. Ma már azt mondaná, hogy lehet akár 3,5 milliárd forint értékű is.

A HVG májusi adatai szerint az árbevétel alapján a Bónusz Brigád (112.8 millió Ft), a Kupon Világ (99.4 millió Ft) és a Napi Tipp (52.5 millió Ft) jelentette az élmezőnyt. Kis szerint a sorrend és az erőviszonyok azóta sem változtak. Akkor is a Kupon Világnál volt a legtöbb ajánlat, de egy akcióra lebontva a Bónusz Brigád mégis nagyjából tíz százalékkal hatékonyabbnak bizonyult. Az átlagos heti összpiaci árbevétel 70 millió forint körül lehet, ennek 85-90 százalékát bonyolítja a három fenti cég. A bruttó jutalék a piacon átlagosan harminc százalék, ez kerül hozzájuk, a többi a kereskedőé. Azt, hogy ebből mennyi marad végül a haszonra, az meglehetősen sok tényezőtől függ. Költséget jelent az informatikai rendszer működtetése és folyamatos fejlesztési kényszer éppúgy, mint a humánerőforrás menedzselése, illetve a lokális médiajelenlét.

A tőkebevonás az elkövetkező időszakban biztosan előtérbe kerül majd, mert a piaci szereplők többségének növekednie kell, ha talpon akar maradni. És hogy mi lehet a jó sztori? Az általános fogyasztói szokásokat alapjaiban írhatja át a mobil pénztárca (NFC) elterjedése, a készpénz és bankkártya nélküli, mobiltelefonnal történő fizetési mód. Az NFC terjedése és felhasználási területeinek kiteljesedése pedig szinte biztosan vonzani fogja az olyan nagy szolgáltatókat, mint a Magyar Telekom, a Mol, az OTP vagy az Elmű.

Az első fecske meg is érkezett: a MasterCard, a T-Mobil és a Telenor kedden közösen jelentik be a mobil fizetéses fizetési lehetőség elindulását: egész pontosan három cég kínálatát transzportálják át NFC-s formára. Van-e abban bármi meglepő, hogy közülük az egyik egy alkuszcég? A G-Roby és a Bookline mellett ugyanis a Bónusz Brigád lép elsőként erre az ösvényre. Vélhetőleg emiatt mondta Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád ügyvezetője, hogy a jövő év első negyedévét ők már nyereséggel szeretnék zárni. (hvg.hu)