A mobil lehet a második pénztárca

Szerző: trademagazin Dátum: 2010. 02. 14. 08:00

Magyarországon a 18 év feletti lakosság 23 százaléka használja rendszeresen bankkártyáját fizetésre, miközben a lakosság 81-82 százaléka rendelkezik az elektronikus fizetés lehetőségét is biztosító mobiltelefonnal. A magyar 18 év feletti lakosság 60 százaléka hallott már a MobilVásárlás szolgáltatásról, míg világszinten a mobilfizetési megoldások használata terén Japán jár az élen – derül ki a GKIeNET – T-Home – T-Mobile 2009. októberben közzétett kutatásából. Az Európai Bizottság ugyanakkor ösztönzi a pénzügyi szolgáltatók megjelenését a piacon, és ez kedvez az európai mobilfizetési megoldások terjedésének.A bankkártyás fizetési lehetőség magyarországi megjelenését követően sok pénzügyi szakember várta, hogy a készpénzt felváltó fizetési megoldás gyorsan el fog terjedni – lévén az biztonságos, használata egyszerű, és sok külföldi országgal ellentétben Magyarországon a fizetési tranzakció azonnal meg is valósul (nem csak késleltetve), ami a kereskedő számára is biztonságot ad. A magyar lakosság viszont csak lassan kezdett el a lehetőséggel élni, és annak ellenére, hogy 2009. szeptemberben Magyarországon megközelítőleg 9 millió bankkártya volt forgalomban, alacsony a bankkártyával rendszeresen fizető fogyasztók aránya. A 18 év feletti magyarországi lakosság 63 százaléka rendelkezik bankkártyával, de 17 százalékuk egyáltalán nem, míg 23 százalékuk csak viszonylag ritkán (leggyakrabban havonta) használja azt fizetésre, vagyis a magyar – 18 év feletti – lakosság összesen 23 százaléka használja bankkártyáját rendszeresen fizetésre (2009. szeptember, N=1000). Így viszont kézenfekvőnek tűnik, hogy egy olyan eszköz, mint a lakosság 81-82 százaléka által birtokolt mobilkészülék (amely műszaki szempontból alkalmas fizetésre) kitörési lehetőséget biztosíthat a kisebb összegű – néhány tízezer forintos nagyságrendű – készpénzes fizetések világából.

Mobillal is vásárolhatunk
A magyar 18 év feletti lakosság 60 százaléka hallott már a MobilVásárlás szolgáltatásról. A mobilvásárlás ismertsége ugyanakkor nem függ össze az internetezés intenzitásával, az online vásárlók körében pedig átlag feletti a mobilvásárlást ismerők aránya. Az autópálya-matrica ismertsége a legmagasabb (60 százalékos, amennyiben a megkérdezettek maguktól sorolják fel a szolgáltatást, 90 százalékos, amennyiben a kérdező említi a lehetőséget), míg a parkolási díj fizetése a második legismertebb mobilvásárlási szolgáltatás (48 százalékos, amennyiben a megkérdezettek maguktól sorolják fel a szolgáltatást, 83 százalékos, amennyiben a kérdező említi a lehetőséget).
A 18 év feletti lakosságon belül autópálya- és úthasználati jogosultságot (23 százalék) és parkolási díjat (22 százalék) vásárolnak SMS-ben szívesen – annak ellenére, hogy mindössze három évvel ezelőtt lehetett először igénybe venni a két szolgáltatást – de látható, hogy a különböző jegyvásárlások iránt is van nyitottság.
A lakosság számára az elektronikus fizetési lehetőségek igénybevétele kapcsán a gyorsaság, az egyszerűség, az anyagi előny és a vásárlás időpontjának megválasztása jelenti a fő motivációt.
A MobilVásárlás szolgáltatás során az ügyfelek előzetes regisztráció és szerződéskötés nélkül, mobiltelefonjuk segítségével vásárolhatják meg a szerződött kereskedők termékeit és szolgáltatásait (pl. autópálya- és úthasználati jogosultság, lottó, parkolójegy). A vásárlást kezdeményezhetik SMS-ben, interneten, hívással vagy WAP-on (termékenként eltérő csatornákon).
A MobilFizetés szolgáltatás során egy bankkal kötött bankszámlaszerződés alapján, a számlán rendelkezésre álló egyenlegük vagy hitelkeretük terhére az ügyfelek (számlatulajdonosok, valamint az általuk megjelölt, rendelkezésre jogosult személyek) a mobiltelefonjuk használatával fizetési tranzakciókat kezdeményezhetnek (fizetés interneten és személyesen a MobilFizetés elfogadóhelyeken, pénzküldés és -fogadás, sárgacsekk-befizetés, egyenlegfeltöltés).

Ösztönzés az Európai Bizottság részéről
Az Európai Bizottság a fizetési szolgáltatásokra vonatkozó direktíváját (Payment Services Directive – PSD) 2007. november 13-án jelentette meg, s ennek végrehajtására 2009. november 1-jéig kaptak időt a tagállamok. A direktíva célja a pénzügyi szolgáltatók (távközlési szolgáltatók, átutalással foglalkozó vállalkozások stb.) előtt álló, a piacra való belépést gátló akadályok felszámolása, illetve a verseny fokozása a nemzeti piacokon és a határon átnyúló tevékenységek során (a világos jogi szabályozás ezeken a területeken hiányzik a leginkább). Az új szabályozástól az EU Bizottsága azt várja, hogy az erősebb verseny a fogyasztókat az elektronikus fizetési megoldások felé tereli majd.
Az Európai Unió célkitűzése könnyen érthetővé válik az elektronikus készpénzkímélő fizetési rendszerek szempontjából a világ legfejlettebb országának számító Japán példája alapján.


A japán Osaifu-Keitai, azaz a mobilpénztárca
A mobilkészülékek fejlesztői mindig is törekedtek rá, hogy minél több, korábban különálló eszközökhöz kötődő funkció is integrálódjon a „telefonokba” (óra, naptár, napló, fényképezőgép, navigáció, zenelejátszó, tévé stb.), és ezek használatára a japán lakosság mindig is rendkívül nyitott volt. A 127 millió fős országban az összesen négy mobilszolgáltatónál (NTT DoCoMo, KDDI, SoftBank, Willcom) 110 millió mobilelőfizetőt tartottak nyilván 2009 első félévének végén – ami arányait tekintve (87 százalék) nem sokkal több, mint Magyarországon –, az első mobilfizetési megoldások pedig már 10 évvel ezelőtt, 1999-ben megjelentek. A széles körű használat érdekében a kezdeti megoldásokat leváltó, több fizetési funkciót egyesítő rendszer kifejlesztéséhez láttak hozzá, kiváltandó mindazon fizetési eszközöket, amelyeket a fogyasztók a pénztárcájukban fizetési célra hordoznak.
A rendszer létrehozásához szükség volt egy, a Sony által kifejlesztett, mobiltelefonokra optimalizált RFID-chipre, amelyet 2004-től elkezdtek a Japánban forgalmazott mobilkészülékekbe építeni. Az első ilyen telefonokat keresztelték el „Osaifu-Keitai”-nak, azaz mobilpénztárcának, amely az ezt elsőként megvalósító NTT DoCoMo cég márkaneve (a licencet a többi mobilszolgáltató is megvette és alkalmazza). A chip az író/olvasó eszközöktől kap energiát, az információt néhány centiméterről is le tudja olvasni, melynek köszönhetően a kártyát tartalmazó mobilkészüléket nem is szükséges a pénztárcából vagy táskából kivenni, elég azt egy nagyon rövid ideig az olvasó felé tartani.
A rendszer révén az – Euro, Dollar, Yen szavak első betűi alapján elkeresztelt – EDY nevet viselő prepaid elektronikus fizetőeszköz-megoldás is felkerülhetett a chipre, amelynek kedvező piaci fogadtatását éppen az biztosította, hogy a mobiltelefon segítségével visszakereshetők a vásárlások adatai, valamint ellenőrizni, illetve feltölteni lehet az egyenleget. Az EDY praktikusságának köszönhetően Japánban a legelterjedtebb a mobilpénztárca-megoldás lett. Emellett ugyanakkor több más fizetési alkalmazást is használnak a szigetországban, amelyek szintén az Osaifu-Keitai platformra tölthetők fel. A rendszer az elektronikus fizetési funkción túlmenően használható hitelkártyaként, tagsági igazolványként, bérletként, diákigazolványként (bármilyen személyes azonosító/beléptető kártyaként), pontgyűjtő kártyaként, rendezvényre szóló papírjegyek helyettesítőjeként, sőt akár lakáskulcsként is.

Minden bizonnyal áttörést fog hozni
Néhány európai városban kísérleti jelleggel már elindítottak komplex mobilfizetési lehetőséget kínáló rendszereket, de a legelőremutatóbb fejlesztés egy, a high-tech megoldásokat elsők között alkalmazó finnországi településen zajlik. A csaknem 800 rendkívül innovatív cégnek is otthont adó Oulu városban, Európa jelenleg legnagyobb mobilfizetési projektjét indították el 2008-ban. A „SmartTouch” névre keresztelt program során a helyi cégek az önkormányzattal összefogva iskolákban, idősek otthonaiban, tömegközlekedési eszközökön, sportlétesítményekben és egyre több üzletben valósítják meg az egy eszközzel történő fizetés lehetőségét, amelyhez szintén a mobiltelefonokat használják. A városban – kifejezetten az idősebb generációra gondolva – már több boltban is elegendő a kiválasztott termékhez hozzáérinteni a mobilkészüléket ahhoz, hogy a rendszer automatikusan összeállítson egy bevásárlólistát, és ez alapján a kívánt fogyasztási cikkeket másnap reggel házhoz is szállítsák.
A finnhez hasonló komplex rendszerrel még nem találkozni Magyarországon, de néhány éven belül hazánkban is megjelenhetnek. Az újszerű fizetési megoldások használata az ázsiai országok és a finn példa alapján elsősorban cégek közötti kooperációs hajlandóságon, és az igénybevevők fogadtatásán múlik.

Kapcsolódó cikkeink