A minőségnek ára van!

A cikk a Trade magazin 2025/12-2026.01. lapszámában olvasható.

Nagy András
igazgató
Magyar Szeszipari
Szövetség és
Terméktanács

A szektor számára a legfontosabb feladat a versenyképesség megőrzése, amit az adómértékek változása nehezít. A szövetség folyamatos lobbimunkát végez, rendszeres egyeztetéseket folytatva a kormányzat képviselőivel. A párbeszéd során többek között arra is felhívják a figyelmet, hogy az infláció miatti adóemelés növeli a szakadékot a legális és a nem legális piac között.

A környező országokat tekintve Magyarországon magas az áfa- és jövedéki adószint, a szövetség feladata tehát, hogy folyamatosan ráirányítsa az illetékesek figyelmét arra a tényre: az illegális szeszesital-forgalom növekedése az adóbevételek csökkenésével jár. Vagyis a kormányzatnak is érdeke a legális szektor védelme és a kiegyensúlyozott versenyfeltételek biztosítása. Az emelkedő terhek pedig láthatóan nem növekedést eredményeztek, hanem épp az ellenkezőjét.

A szabad forgalomba helyezett termékek mennyisége csökken, ami szinte biztosan a forgalom visszaesését jelenti. Természetesen az eredmények cégenként változóak.

A legális hazai piac arányának csökkenésében szerepet játszik az illegális, illetve a határon átnyúló forgalom növekedése is. A bevásárlóturizmus mértéke egyelőre emelkedő tendenciát mutat, ugyanakkor – ha még nem is jelentős mértékben – egyre inkább megjelenik a folyamatban a határokon átnyúló online kereskedelem is. Ennek kapcsán felvetődik a kérdés: mi lehet az oka annak, hogy az így beszerzett, termékek olcsóbbak, mint a hazai kínálatban elérhető, ellenőrzött, szabályosan adózó megfelelőik? A kormányzat szakembereivel áttekintettük a folyamatot, és jogszabályi oldalról ez a rendszer is zárt, így csak a betartatás szükséges a megfelelő ellenőrzésekkel – amire ígéretet kaptunk.

A kötelező visszaváltás, az úgynevezett DRS, az Európai Unióban kevés országban vonatkozik a szeszes italok üvegpalackjaira, de a hazai szereplők ehhez kénytelenek voltak alkalmazkodni – számukra ez most már inkább folyamatos feladatot jelent. Ugyanakkor a gyártók részére – többek között – az üvegpalackokra vonatkozó DRS-költségeket (a borászatokét kivéve) egy szeptember végi rendelet, a MOHU veszteségeire hivatkozva, 9,1%-kal megemelte október elejétől.

A vásárlók változó fogyasztói szokásai és a prémiumizáció elmúlt években érzékelhető folyamata összhangban áll a szövetség céljaival és a tudatos alkoholfogyasztás eszméjével. Ha a szeszes italt élvezeti cikként kezeljük, magától értetődik az igény, hogy az jó minőségű legyen, és az élményt is fokozza. A tudatos alkoholfogyasztás és a prémium termékek iránti igény tehát többnyire összefügg egymással.

Az elmúlt években nemcsak a szektor működési feltételeire és piaci helyzetére fordítottunk figyelmet, hanem a fogyasztói szemlélet formálására is. Ez évi projektünk részei – két országos kutatás és az elsőre épülő kommunikációs kampány – ennek a munkának a legfontosabb elemei voltak.

A tavasszal végzett reprezentatív felmérésünk pontos képet adott a 18–49 éves korosztály alkoholfogyasztási szokásairól. A válaszok alapján a magyar fogyasztók több mint fele legalább havi rendszerességgel fogyaszt alkoholt. A rendszeresség arányosan növeli az elfogyasztott mennyiséget, a fiatalabbak pedig jellemzően társas eseményekhez – bulikhoz, összejövetelekhez – kötik az italfogyasztást.

A kutatás eredményeire építve indítottuk el nyári szemléletformáló kampányunkat, amelynek célja a felelős, tudatos alkoholfogyasztás népszerűsítése volt. A „Csak még egy, és máris más a helyzet” üzenet arra hívta fel a figyelmet, hogy a mértékletesség megtartása nem tiltás, hanem tudatos döntés kérdése. Az influenszerek bevonásával megvalósított, közösségi médiában futó kampány üzeneteivel háromszor annyian gondolták újra saját alkoholfogyasztási szokásaikat, mint azok közül, akik nem találkoztak vele.

A hatásmérés egyértelműen igazolta, hogy a szemléletformálás működik: a fiatalok körében jelentősen nőtt a mértéktartás iránti nyitottság. Úgy látjuk, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás ma már nemcsak egyéni felelősség, hanem társadalmi érték is – ennek formálásában a mi szerepünk különösen fontos.