A mesterséges fotoszintézis jelentheti az élelmiszerek jövőjét
A fotoszintézis révén a növények a vizet, a szén-dioxidot és a napfény energiáját cukrokká alakítják, amelyeket biomassza növesztésére használnak fel. Ez a folyamat évmilliók óta a tápláléklánc alapja, mégis meglepően nem hatékony. A University of California Riverside tudósai most megtalálták a módját, hogyan javítsák az anyatermészetet a biológiai fotoszintézis teljes megkerülésével.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2022/07/herb-g9806a2c45_1920.jpg)
Valójában a napfényben található energiának csak körülbelül egy százaléka kerül ténylegesen a növénybe fotoszintézissel
A kutatócsoport egy speciális típusú elektrolizátort – egy olyan eszközt, amely elektromosság segítségével hasznos molekulákat nyer ki a nyersanyagokból – használt a szén-dioxid acetát nevű anyaggá alakítására. A növények közvetlenül fogyaszthatják ezt az anyagot a növekedéshez, anélkül, hogy fotoszintézisre lenne szükségük. A csapat napelemeket használt az elektrokatalízishez szükséges energia előállításához.
A mesterséges rendszer a napfényt sokkal hatékonyabban alakítja élelmiszerré, mint a biológiai fotoszintézis. Kísérletek során kiderült, hogy a gombák, élesztőgombák és zöld algák teljes sötétségben is termeszthetők az elektrolizátorból származó acetát segítségével. Az algák acetáttal történő előállítása négyszer energiahatékonyabb volt, mint a fotoszintézissel történő előállítás. Az élesztő nem fotoszintetizál, és általában kukoricából származó cukrok felhasználásával termesztik. Az acetátos tenyésztés azonban 18-szor hatékonyabb volt.
A Nature Food folyóiratban megjelent tanulmány azt sugallja, hogy a mesterséges fotoszintézis segíthet enyhíteni az éghajlatváltozás élelmiszertermelésre gyakorolt hatásait. Lehetséges, hogy a technológiát olyan élelmiszer-erdők létrehozására lehetne használni, amelyek jobban ellenállnak a szárazságnak, az árvizeknek és más szélsőséges időjárási eseményeknek. Bár a mesterséges fotoszintézis segíthet megoldani néhány, az éghajlatváltozás okozta problémákat, fontos lesz más kérdésekkel is foglalkozni, ha valóban enyhíteni akarjuk az éghajlatváltozás élelmiszertermelésre gyakorolt hatásait.
A technológiával olyan „élelmiszergyárakat” lehetne létrehozni, amelyek teljesen függetlenek a napfénytől. Ez lehetővé tenné a növények termesztését olyan helyeken, ahol kevés a napfény, például a föld alatt vagy az űrben. A kutatás még korai szakaszában jár, de a technológia alkalmazási lehetőségei számosak.
Kapcsolódó cikkeink
Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >K&H: a szén-dioxid-kibocsátás magától nem csökken
Fenntarthatósági stratégia és konkrét karbonlábnyom-csökkentési tervek híján a magyar vállalatok…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További innovációs termékek
Magyar szakembert lett a Danone kelet- és közép-európai értékesítési vezetője
Bolyós Enikő idén júliustól budapesti székhellyel szervezi és irányítja a…
Tovább olvasom >Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >