A megatelepülések nem kedveznek az élelmezési biztonságnak

A németországi Düsseldorfban rendezett élelmiszertakarékossági kongresszus részvevői megállapították, hogy a túlzott mértékű urbanizáció, különösen az úgynevezett „megatelepülések” (10 milliónál több lakosú városok) szaporodása kedvezőtlenül hat az élelmiszerellátás biztonságára.

A hetvenes évek elejéig, gyakorlatilag három ilyen „megaváros” létezéséről tudtunk: London, New York és Tokió versenyeztek egymással a világelsőségért. Akkor kevesen gondolták volna, hogy néhány évtizeden belül Londonnál kétszer nagyobb városok is léteznek majd, illetve a megatelepülések száma 21-re, 2025-ig pedig 26-ra szaporodik.

Klaus Topfer, a fenntarthatóságot vizsgáló német intézet igazgatója szerint a gyorsuló urbanizáció nyomán újra kell gondolni az élelmiszerellátás és elosztás szervezését, mérlegelve a városi mezőgazdasági termelés lehetőségeit is. A „megatelepülésekre” vándorolt vidéki lakosság igényei jelentősen megnövekednek, az új helyen viszont a „magától megtermő” élelmiszermennyiség (konyhakert, egy-két háziállat, gyümölcsfa) előállítására sincs lehetőség. A megavárosok új lakossága gyakorlatilag új fogyasztóként jelentkezik, mintha a Föld lakossága – a természetes szaporulat mellett – az odavándoroltak számával is (plusz egymilliárd fővel) növekedett volna.

A termőföldért folytatott verseny az élelmiszer-, illetve energianövények között szintén nagy kihívást jelent az ellátás szempontjából. Topfer azt is kifejtette, hogy a növekvő népesség élelmiszerekkel való ellátása nem csupán morális kötelezettség, hanem egyben politikai szükségszerűség is. „Ha kudarcot vallunk az élelmezési biztonság megteremtésével, akkor kudarcot vallunk a békepolitikával is. Az éhező emberek új megoldásokat fognak keresni” – mondta.

Ilse Aigner, német mezőgazdasági miniszter a kongresszuson kifejtette, hogy az embereknek az élelemhez való joga egy olyan alapvető jog, amelyet a legtöbbször sértenek meg a világban – írja az Agrár Európa nyomán a portfolio.hu.