A medve egy rendkívül veszélyes ragadozó…

…így aztán érthetetlen, hogyan futhatott be ilyen példátlan karriert. Egy kifejlett példány közel 800 kilogramm, nagyon büdös és agresszív, mégis jobb a pr-je, mint a mókusnak – és minden idők legfoglalkoztatottabb szimbóluma. Nincs természetes ellensége, így a barnamedvének könnyű. Viszont nem könnyű a Medve sajtnak, mert neki természetesen van.Az egész úgy kezdődött, hogy az 1900-as évek elején Stauffer úr Svájcból Magyarországra költözött, sajtgyárat alapított, és honvágyát enyhítendő Bern címerállatát, a medvét választotta új termékének szimbólumává. Foglalkozott is ő azzal, micsoda gondot okoz majd 100 év múlva ez a szentimentalizmus…

Robusztus visszatérés
Szerzői jogok okán a Medve kimaradt a szocializmus építéséből, amit a rendszer sajátosan pótolt, és a széles tömegeknek Mackó néven biztosította a folytonosságot. Lehet, hogy a Medve az FMCG egyetlen olyan terméke, aminek politikai okokból lett konkurenciája, hiszen amikor „liberális” vezetésünk eredményeként a Medve visszatérhetett a kereskedelembe, ott talált a polcon egy másik domináns egyedet, és mint tudjuk, ilyenkor mindig jön a bunyó.
A mi Medvénk egyébként ott folytatta, ahol abbahagyta: robusztus, realista illusztrációval jött vissza. Tehette ezt azért is, mert egyetlenegy ízesítése volt, a natúr, ugyanis akkor a fogyasztók még külön ették a kolbászt, ha volt, joghurtot pedig még úgy sem. Nem kellett hely az ízillusztrációnak, színkódnak, beraktak hát egy akkora medvét a csomagolásra, hogy majdnem lelógott róla, hadd lássa a dolgozó, ki itt a főnök.
A 90-es évek vége kínálati piacot eredményezett, jöttek az ízesítések, zsugorodott a medve, de még mindig négy lábon álló natúra volt. Jelentős változást az ezredforduló hozott, mikor is portréra váltottak, hogy közelebb kerüljenek a vásárlóhoz: „barátom, a Medve sajt”. Sajnos nemcsak a vevőkhöz kerültek közelebb, hanem az ízillusztrációhoz is… na, erre biztos nem gondolt Stauffer úr.

Az angol fiúkollégiumtól a feng shuiig
Három fontos területen tud egy élelmiszer-csomagolás megújulni: ez a márka, a struktúra és az ízillusztráció. A Medve mindháromban komoly lépéseket tett. A piros logó dinamikus ívet (ami a feng shui alapkövetelményeknek is megfelel, így esetleg tudat alatt is hat) és egy intenzív fehér keretet kapott, amivel közelebb került a tejiparhoz, és ledobta azt a kellemetlen, közvetlen találkozást a kék háttérrel, ami az angol bentlakásos fiúkollégiumok egyenruhaszabványa Erzsébet óta.
Egyértelműen és markánsan kettéválik a grafika, ketté, és nem hárommá vagy néggyé, így nagyon tiszta, átlátható lett. Még a limitált szériák is megalkuvás nélkül kommunikálhatnak. A fotók végre nem a világűrben úszó űrszemét módján lebegnek a semmiben a számítógépes mindentudás jelképeként, hanem üzenetük szerinti felületen kompozícióban fotózva, saját igazi árnyékaikkal és valódi fényeikkel. A laposabb látószög prémium hatású, az életlenbe hajló háttér pedig nem konkurál a felső panel kemény ívével, hanem sejtelmesen aláfut, teret adva a markáns márkamegjelenésnek.

Így szeretik, ahogy van
Minden grafikai elem a logó ívét követi, vezeti a szemet és erősíti a márkát, így kiemelt fontossággal bírnak azok, amelyek nem simulnak a rendszerbe. A színkódolás az ízesítésnél és a logó felett is megjelenik, így nincs olyan kihelyezés, ami elbizonytalanítaná a vásárlót.
A diadalmenetnek egyetlen Achilles ina maradt, a medve, akinek realista szőrzete, de rajzolt szája van, és nincsen orrlyuka, mégis mosolyog.
Noha a darwini evolúciónak nincs olyan egyede, akit szívesen látnék a fogyasztásra kész teríték közvetlen közelében, drága barátomat, a Medvét imádják a fogyasztók. Pont ilyennek szeretik, amilyen, és akárhol, de látni szeretnék, így aztán, ahogy azt a tűzoltónak nézett Bagaméri Elemér mondta a Keménykalap és krumpliorrban: „Tűz van, víz van… akkor menjünk oltani!”