A magyarok csaknem fele akcióvadász

A vásárlás örömének része az izgalom, amit a kedvezményes akciók vadászata okoz, és a magyar fogyasztók közel fele (48%) örömmel szán időt arra, hogy zsákmányt szerezzen, amit egy jó vétel jelent. Ez a vadászat erős ösztönző Európában a fogyasztók 61 százaléka számára, világviszonylatban pedig Észak-Amerika 68 százalékos mutatója a legnagyobb. A Nielsen több mint 30 ezer online válaszadót kérdezett meg 61 országban, hogy megismerjék, mi bosszantja őket és mi tetszik nekik vásárlásaik során.

Számos fogyasztó szinte akciófüggővé vált, aminek egyik oka lehet, hogy a kiskereskedők, továbbá a gyártók rászoktatták őket arra, hogy a szokásosnál olcsóbban vegyék meg, amire szükségük van.

Sok helyen a nyertes kiskereskedők mégis az árskála magasabb vége táján helyezkednek el. Miközben számos fogyasztó ártudatos marad, és jórészt az alacsony árakat kínáló csatornák növekedéséhez járul hozzá, mások viszont azt keresik, ami megítélésük szerint hozzáadott értéket és minőséget jelent. Az USA-ban a Nielsen elemezte a boltok értékben mért forgalmát, és megállapította: két piaci résbe tartozó, nagyon különböző fogyasztókat megcélzó csatorna – a diszkont, valamint a bio/gourmet szupermarket – növeli bevételét, és vesz el piaci részesedést a fősodorba tartozó szupermarkettől. Ennél a két csatornánál 2020-ig nagyobb arányú növekedés várható, mint a szupermarketeknél.

Magyarországon a diszkontok és a 401–2500 négyzetméter közötti, lánchoz tartozó boltok élelmiszer-forgalma nőtt átlag felett tavaly, az előző évhez képest. Ezek a trendek megnövelték a nyomást a legnagyobb eladóterű üzletekre, ahogyan általában más országokban is.

Világszerte a fogyasztók újrafogalmazzák saját értékrendjüket, és néhány régióban a prémium szegmens biztató színfolt lehet. Például Délkelet-Ázsiában tapasztalta a Nielsen, hogy bizonyos prémium kategóriák értékben mért átlagos forgalma kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a fősodorba tartozó termékeké. Kínában hasonló a trend, még nagyobb ütemű növekedéssel.